Kvk.I.38.019/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.I.38.019/2019/2.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
   
A kérelmező: I. rendű és II. rendű

Képviselője: dr. Varga Kata Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: önkormányzati választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: az I. és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 357/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 357/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy külön-külön fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezők elektronikus úton kifogást nyújtottak be Budapest Főváros XI. kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a Facebook Ireland Limiteddel (a továbbiakban: Szolgáltató), mint „közösségi háló”-val szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) c) pontjában meghatározott esélyegyenlőségi alapelvének sérelme miatt. Kérték a jogszabálysértés megállapítását és a Szolgáltató további jogszabálysértéstől való eltiltását.

[2] Előadták, hogy a helyi önkormányzati lépviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásának kampányidőszaka során, a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet polgármester-jelöltjének – a többi jelölő szervezethez és jelölthöz hasonlóan – a Szolgáltató online megjelenési lehetőséget biztosított a https://www.facebook.com/mihazankujbuda oldalon, amit kampányeszközként használtak is. Álláspontjuk szerint a Ve. megsértése azzal következett be, hogy 2019. szeptember 10-én a Szolgáltató – véleményük szerint konkrét okszerű indokolás nélkül – a közösség számára elérhetetlenné tette a hozzáférést. Bizonyítékként a Facebook bejegyzés részletéről készített fényképfelvételt, a Szolgáltató „Alapelveink” megjelölésű dokumentumát, valamint a Szolgáltató megkeresésre adott válaszát („Újraellenőriztük a bejegyzésedet a Mi Hazánk – Újbuda oldalról, és nem felel meg a közösségi alapelveinknek”) csatolták.

[3] A HVB elnöke a kifogást 1/2019. (IX. 12.) számú döntésével a Ve. 151.§ (1) bekezdésére hivatkozással 2019. szeptember 12-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB).

[4] Az NVB megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme közvetlenül a Budapest XI. kerületi polgármester-választás kampányával összefüggésben került benyújtásra, így a HVB jogsértő módon rendelkezett a kifogás áttételéről, elvéve ezzel a kérelmezőktől annak lehetőségét, hogy a beadványt választási bizottságok első és másod fokon elbírálhassák. Mivel azonban a Ve. 213.§-a alapján a választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben, ezért az NVB az ügyet érdemben vizsgálta.

[5] Ennek során először azt rögzítette, hogy a támadott tartalom nem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203.§ 40. pontja szerinti műsorszám, amelyért így nem visel szerkesztői felelősséget Szolgáltató. A Szolgáltató, mint a kifogásolt Facebook közösségi oldal üzemeltetője nem tartozik az Mttv.  203.§ 41. pontjában definiált médiaszolgáltató kategóriájába, a közvetített online tartalom előállítói, szerkesztői maguk a felhasználók.

[6] Az NVB értékelése szerint a Szolgáltató közösségi oldalának használata nem közszolgáltatás, hanem magánjellegű – szerződéses kapcsolaton nyugvó – tevékenység, amely a Facebook-hoz, mint online közösséghez való csatlakozáson, és ennek során a felhasználói feltételek elfogadásán alapul. Azonban akkor, ha a választási eljárás szempontjából releváns tartalomról van szó, a közösségi oldalon közzétett bejegyzések felülvizsgálatát a Szolgáltató a felhasználói szerződések szabályai mellett a választási eljárás alapelveinek megfelelően hajthatja végre.

[7] A továbbiakban az NVB a kérelmezők által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálta: a Szolgáltató megerősítő nyilatkozatát arról, hogy a bejegyzést ismételten felülvizsgálta, és az álláspontja szerint nem felel meg Alapelveinek, továbbá értékelte a letiltott bejegyzés részleges tartalmát ábrázoló képernyőfelvételt. Utóbbin ugyan nem található olyan tartalom, amely megalapozhatná a letiltás jogszerűségét (a közösségi oldal alapelvei között tiltott megjelenítési tárgyak nem fellelhetők) ugyanakkor nem látható a teljes bejegyzés, így nem igazolható kellő valószínűséggel Szolgáltató jogsértő magatartása sem. A megfelelő bizonyíték hiányában nem zárható ki teljesen, hogy a letiltást megalapozó tartalom a bejegyzés azon részén van, amelyet a kérelmezők nem csatoltak a jogorvoslati kérelemhez (pl. egy képrészlet vagy képaláírás formájában). Mindezek alapján nem állapítható meg egyértelműen a jogszabálysértés ténye sem, az hogy a kampánytartalommal bíró bejegyzés okszerűtlen letiltásával a Szolgáltató a jelölő szervezetet indokolatlanul hozta volna hátrányos helyzetbe.

[8] Minderre tekintettel az NVB a 2019. szeptember 13-án kelt 357/2019. számú határozatával a kérelmezők kifogását elutasította.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[9] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának megváltoztatását, a Ve. 2.§ (1) c) pontja Szolgáltató általi megsértésének megállapítását és a Szolgáltató további jogszabálysértéstől való eltiltását kérték.

[10] Álláspontjuk szerint az NVB részéről helytálló volt annak megállapítása, hogy a Szolgáltató nem minősül médiaszolgáltatónak, hogy a kifogás elbírálására a HVB rendelkezett hatáskörrel, továbbá hogy a Szolgáltató a közösségi oldalon közzétett bejegyzések felülvizsgálatát csak a választási eljárás alapelveinek, elsősorban a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosításával, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek megfelelően hajthatja végre.

[11] A bizonyítékok értékelése azonban nem volt megfelelő. Az NVB a bizonyítékok mérlegelése során helytelen következtetésre jutott, mivel a csatolt bizonyítékok alapján a jogsértés ténye egyértelműen megállapítható. A Szolgáltató minden olyan bejegyzést automatikusan töröl, amelyben megjelenik a Mi Hazánk Mozgalom jelölőszervezet elnökének, T. L-nak a képmása, anélkül hogy bármilyen, a felhasználói szerződésbe, vagy az emberi méltóságot sérelmét tiltó szabályba ütköző tartalom megjelenne. Amennyiben az automata arcfelismerő rendszer azonosítja T.L. képmását bármely bejegyzésben, azonnal blokkolja a bejegyzést és a közösségi alapelvek megsértésével bélyegzi meg a közzétevőt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[13] Az I. rendű kérelmező a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet Budapest Főváros XI. kerületének polgármester-jelöltje, a II. rendű kérelmező Budapest Főváros XI. kerületének képviselőjelöltje, így a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségük igazolt volt.

[14] A közösségi tagállamba irányuló, meghatározott polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági iratok közlésére a 2007. november 13-i 1393/2007/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szabályai az irányadók. Ennek alapján Írország esetében a nyomtatványok fogadásának módja csak posta vagy gyorsposta. Az írországi székhelyű Szolgáltató esetében a Kúria ezért mellőzte az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozatában a három napos elbírálási határidő mellett is elvárásként támasztott értesítését a nyilatkozattétel lehetőségéről. A Kúria figyelemmel volt arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozatának [49] pontjában kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy az adott ügyben a nem értesített szervezet/személy számára marasztaló határozatot hozott a Kúria, amire azonban a jelen ügyben a későbbiek szerint nem került sor.

[15] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben nem vitatták, hogy a Szolgáltató nem minősül média szolgáltatónak, hogy ennek ellenére kötik a Ve. alapelvei. Így ezekben a kérdésekben a Kúria nem folytathatott le érdemi felülvizsgálatot. Ugyancsak erre irányuló kérelem hiányában nem érinthette azt a kérdést, hogy a kérelmezők kifogását mely választási bizottságnak kellett elbírálni.

[16] A felülvizsgálati kérelem bizonyítást érintő érdemi előadása kapcsán irányadó, hogy bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, a bizonyítás terjedelme arra korlátozódik, amit a kérelmező rendelkezésre bocsát a jogorvoslati kérelme keretében. Kifogás esetén a Ve. 212.§ (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait, ennek hiányában a kifogást a Ve. 215.§ c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Kérelmezők bizonyítékaikat benyújtották, azokat az NVB elbírálta, a felülvizsgálati kérelem ezen értékelést vitatja.

[17] A Szolgáltató és a kérelmezők között magánjogi megállapodás van, ahol a szolgáltatás igénybevételéhez a kérelmezőknek el kell fogadni a Szolgáltató által állított korlátokat. A Közösségi Alapelvek elfogadásával a kérelmezők maguk is tudomásul vették az abban foglaltakat, így annak I. Erőszak és bűncselekmények című fejezetét is.

[18] A bizonyítékok megtekintés után a Kúria az NVB-vel egyezően megállapította, hogy a képernyő teljes felülete nem látható, így valóban nem lehet alappal kizárni annak lehetőségét, hogy a hiányzó felületen nem következett volna be kérelmezők részéről a Szolgáltató által az Alapelvekben tiltott magatartás/bejegyzés. Az Alapelvekből az is megállapítható, hogy a kérelmezők által magánjogi megállapodással elfogadott szabályok alapján nem csak a bejegyzések, hanem képek – adott esetben személyekről készült képek – jelenléte is járhat letiltással. Az Alapelvekben nincs arra vonatkozó utalás, hogy választások idejére köthető olyan megállapodás, ami ezt a magánjogi megállapodást felfüggesztené. Az Alapelvek választások esetén is azonos feltétellel vonatkoznak minden ügyfélre, a mindenkire kiterjedő korlátozásokat a szolgáltatás igénybevételével kérelmezők is elfogadták, esélyeik egyenlősége ezen okból nem csorbul. A Kúria az önkormányzatok által kihelyezett ingyenes táblahelyek esetében a Kvk.I.37.364/2014/5. számú végzésében már megállapította, hogy amennyiben a kérelmezőnek a többi jelölttel azonos jogokat biztosítanak és több/más kötelezettség sem terheli, és a kérelmező nem bizonyítja, hogy az általa is elfogadott feltételek körében a többi jelölthöz képest hátrányosabb helyzetbe kerül, nem állapítható meg az esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elvének sérelme.
 
[19] Az NVB helytállóan állapította meg, hogy nem sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja, a kérelmezők kifogása megalapozatlan volt. Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[21] A Kúria a kérelmezőket a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizessék meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)  45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.

[22] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. szeptember 19.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró