A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.260/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró
A kérelmező: (...)
A kérelmező képviselője: (...)
Az ellenérdekű fél: Miniszterelnöki Kabinetiroda (1014 Budapest, Színház u. 1.)
Az ellenérdekű fél képviselője: (...) Ügyvédi Iroda (...) ügyvéd (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 113/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 113/2022. számú határozatát részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, mely szerint „... felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját.
Ezt meghaladóan a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező a koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében a https://vakcinainfo.gov.hu felületen mint regisztráló állampolgár hozzájárult – a jogvitában nem tisztázott időpontban – az e-mail címe mint személyes adata kezeléséhez. A kormány hivatalos oldalán elérhető adatkezelési tájékoztató értelmében (elérhető: https://kormany.hu/adatkezelési-tájékoztató) a felperes hozzájárulását adta ahhoz is, hogy adatait Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”.
[2] 2022. február 24-én a kérelmező e-mail címére a Kormányzati Tájékoztatási Központ, az info@kormany.hu e-mail címről az alábbi levelet kapta.
Tisztelt Honfitársunk!
Magyarország közvetlen szomszédságában sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: egy háború, amelyet még a legnagyobb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudtak megakadályozni.
Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk. Aggódunk Ukrajnáért, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, de a háború nem megoldás. Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból.
Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.
Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös erőfeszítéseket. A Magyar Honvédség felkészült a határvédelmi és humanitárius feladatokra, nagykövetségünk minden segítséget megad az Ukrajnában tartózkodó magyaroknak.
Tisztelettel:
Kormányzati Tájékoztatási Központ
[3] Ezek után a kérelmező 2022. február 25-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) melyben kérte, hogy az NVB állapítsa meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján, hogy Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti alapelveket, továbbá kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján tiltsa el a Kormányt a további jogszabálysértésektől, és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja szerint szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak megsértése miatt.
[4] A kérelmező kifogása szerint a Kormány a Kormányzati Tájékoztatási Központ részéről e-mail címére 2022. február 24-én küldött levéllel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja választás tisztasága, c) pontja esélyegyenlőség, és e) pontja jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 4. § (1) bekezdését.
[5] A kérelmező szerint a jogsértés abban állt, hogy Magyarország Kormánya állami erőforrások felhasználásával az irányadó adatvédelmi előírások megsértésével jelölőszervezetek ellen kampányolt, holott a Kormánynak a választási eljárás résztvevőitől független szervként kell eljárnia.
[6] A kifogás szerint a kérelmező bár hozzájárult e-mail címe, mint személyes adat kezeléséhez, de csak a koronavírus elleni védőoltáshoz kapcsolódó regisztráció érdekében, és állította, hogy a Kormány adatkezelési tájékoztatója nem tekinthető a GDPR (32) preambulumbekezdésében foglalt elvárásoknak megfelelő adatkezelési hozzájárulásnak.
[7] A kérelmező szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelv azáltal sérült, hogy kormánycélokra került felhasználásra a korábbi védőoltáshoz kapcsolódó regisztráció során megadott e-mail cím, míg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlősége azáltal sérült, hogy a Kormány kormányzati kommunikációként állami erőforrásból az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött, és ezáltal olyan eszközt használt, amelyre a jelölő és jelölőszervezeteknek objektív lehetősége nem volt.
[8] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét abban látta, hogy olyan személyes adatok kerültek felhasználásra, ahol kétséges volt az önkéntes hozzájárulás megléte.
[9] A kifogás szerint a Ve. 208. §-ban megjelölt jogszabálysértés keretébe beletartozik az Infotv. és a GDPR megsértése is, tekintve, hogy a Ve. 2. § (3) bekezdéséből következik, hogy az Infotv. is a választásra irányadó szabályként értelmezhető.
[10] A kifogás érvelése szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központtól e-mailben kapott levél tartalmát tekintve nem tartozik a Ve. 142. § kampánytevékenység alól kivett tevékenységnek, mert nem feleltethető meg a normaszövegben szereplő más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett jogszabályi fogalomnak.
[11] Az NVB 113/2022. számú határozatával a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította.
[12] A határozat indokolása szerint mivel a kifogás egy része a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabálysértést állítja, melyhez kapcsolódóan az NVB számára a Ve. nem állapít meg hatáskört, ezért a kifogás ezen része a Ve. 215. § d) pontja alapján hatáskör hiányában érdemi vizsgálatra alkalmatlan volt.
[13] A határozat indokolása szerint sem a GDPR (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete), sem az Infotv. nem minősül a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabálynak.
[14] A Ve. 1. § e) pontja ugyanis elvi éllel rögzíti a Ve. alkalmazásának azon kötelező esetkörét, hogy azt abban az eljárásban kell alkalmazni, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli, és a kifogásban hivatkozott Ve. 2. § (3) bekezdése az Infotv. rendelkezései alkalmazását a közérdekű, és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények vonatkozásában említi.
[15] A határozat indokolása utalt a Kúria állandó joggyakorlatára, mely szerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot (Kvk.III.37.608/2019/4.).
[16] Az NVB a kérelmező által kifogásolt cselekményt „a Kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú elektronikus leveléhez kapcsolódó jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta, elsődlegesen azt, hogy a kérdéses tevékenység a Ve. 142. §-a hatálya alá tartozik-e, azaz minősíthető-e állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységeként.
[17] Ennek során vizsgálat tárgyává tette a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogállását is. Rögzítette, hogy Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszerelnöki Kabinetiroda. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 10. § a) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért.
[18] Az NVB határozata indokolása szerint Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló jogi személyiséggel rendelkező, olyan költségvetési szerv, amely a Miniszterelnök politikai munkaszerveként működik. A szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ az annak irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység. Maga a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Tartalom-előkészítő Főosztály, a Sajtószervezési Főosztály és a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály összefoglaló elnevezése.
[19] A határozat indokolása szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ megfelel a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának.
[20] A határozat indokolása utalt a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésének Ve. 142. §-t értelmező indokolására, arra, hogy a kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények fő szabály szerint döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a Ve. szabályai alapján nem lehetnek, és a Ve. 142. § csak akkor teszi lehetővé a Kormány tevékenysége vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén. Ehhez képest rögzítette, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a jogvitával érintett e-mailben megjelenő tevékenysége során jogszabályokban meghatározott feladatát végezte.
[21] Utalt arra, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozata eredményeként a kérelmező kifogásában hivatkozott, a „közhatalom semlegességét” érintő kimunkált joggyakorlat meghaladottá vált.
[22] Az NVB határozata indokolása szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősült, azaz nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység volt, ezért a Ve. alapelvei a kifogásban állított megsértése nem állapítható meg, ezért a kifogást az NVB a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
A felülvizsgálati kérelem
[23] Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Kúriát, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a határozatot változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a kérelmezett a fellebbezés elbírálása során jogszabálysértően járt el, a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, azokból téves következtetést vont le, és kérte, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak adjon helyt.
[24] A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdésére hivatkozással állította, hogy az ügyben érintett személynek minősül, a kifogásolt e-mail küldésével ugyanis a Kormány a kérelmező adataival is visszaélt, és a kérelmezőt is jogszerűtlen kampánytevékenységgel próbálta a Kormány befolyásolni, emiatt a jogsérelem közvetlenül is kihatott a kérelmezőre.
[25] Felülvizsgálati kérelmében megismételte a kifogásában előadottakat, utalt arra, hogy a jogsértés a Ve. 139. § értelmében kampányidőszakban történt, állította, hogy az ismertetett e-mail kiküldése megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, továbbá e) pontban foglalt jóhiszemű, és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. Megismételte, hogy a maga részéről az e-mail címét a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjához adta meg Magyarország Kormányának mint adatkezelőnek, és ahhoz adott hozzájárulást, hogy a további kapcsolattartás, véleménykérés és tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje, amelyet a maga részéről nem tekintett érvényes adatkezelési hozzájárulásnak. Álláspontja szerint visszás és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlást súlyosan sértő magatartás olyan személyes adatok felhasználása, melyek esetén kétséges az önkéntes hozzájárulás létezése.
[26] Hangsúlyozta, hogy a sérelmezett közlés megsértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvét, ugyanis kormányzati kommunikációként az állampolgárokhoz olyan információt juttatott el, melyben a Kormány az ellenzéket mint egészet – tehát a kormánypárt kivételével minden más jelölőszervezetet – negatív színben tüntette fel a választók előtt, következésképpen ezzel előnyhöz kívánta juttatni a választások során a kormánypártot.
[27] Megismételte a Ve. 142. §-hoz kapcsolódó érvelését, mely szerint a szóban forgó kommunikáció nem sorolható állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenység kategóriájába, mivel a közlés az ellenzék állítólagos álláspontját ismertette.
[28] Hangsúlyozta, hogy a Kormány mint közhatalommal bíró szervezet nem vehet részt a pártok mandátumért folytatott küzdelmében, a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja. Utalt a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2., 37.395/2014/2., 37.359/2014/2. számú döntéseire, amelyek érvelése szerint az esélyegyenlőség választási törvényben megjelenő elvét elemezve rögzítették, egyrészt azt, hogy politikai pluralizmus nélkül a demokrácia egészséges működése nem képzelhető el, másrészt kimondták, hogy az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív és külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.
[29] A kérelmező szerint a GDPR a Ve. 208. §-ban foglalt irányadó jogszabálynak minősíthető, a kormányzati szervek által végzett adatkezelés és adattovábbítás a GDPR hatálya alá tartozott. Utalt a Fővárosi Bíróság, Pest Megyei Bíróság, Zala Megyei Bíróság eseti döntéseire, és a Nemzeti Választási Bizottság 2019. évi határozatára, amely megállapította, hogy a GDPR választásokra is irányadó jogszabály figyelembe vehető a Ve. keretei között.
[30] A kérelmező szerint a GDPR nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a tagállamok eltérhetnének meghatározott adatkezelési normáktól a választási kampányok idején az állampolgárai felé intézett kommunikációjukban.
[31] A kérelmező szerint az NVB által többször hivatkozott, „a Ve. zárt rendszert alkot” hivatkozás nem értelmezhető úgy, hogy a Ve. a magasabb rendű jogforrásoknak, így az Alaptörvénynek vagy az EU jogának ne lenne alárendelve.
[32] Hivatkozása szerint számos olyan jogszabály van, melyre a Ve. maga nem utal, mégis a választási ügyekben alkalmazásra kerül. Ilyen példaként hozta fel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdését, mely szerint nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, ….. politikai célú tevékenység nem folytatható.
[33] A kérelmező érvelése szerint az NVB-vel egyező értelmezés azzal az abszurd eredménnyel járna, hogy a választási eljárásra közvetlenül utaló rendelkezés hiányában nem lehetne alkalmazni más jogszabályt, amely ellentétes a józan ésszel is.
[34] Hangsúlyozta, hogy a GDPR és az Infotv. is irányadó jogszabálynak tekintendő a választási eljárás során, azaz a Kormány megsértette az Infotv. 4. § (1) bekezdését is. Az Infotv. választási eljárás során irányadó jellege alátámasztására hivatkozott arra, hogy az Infotv. a tárgyi hatálya meghatározásakor minden személyes adatkezelésre vonatkozóan megállapítja a hatályát, és csak a természetes személyek saját személyes céljait szolgáló adatkezelést állapítja meg meg kivételként, következésképpen a jogszabály a választási eljárás során is alkalmazandó. Érvelése szerint a Ve. 2. § (3) bekezdése is az Infotv. választásokra irányadó jellegét erősíti.
[35] A felülvizsgálati kérelem jogsértőnek állította az NVB Ve. 142. §-hoz kapcsolódó indokolását is. Álláspontja szerint a sérelmezett közlés nem értelmezhető a Ve. 142. §-ban hivatkozott jogszabályban meghatározott tevékenységnek, hiszen a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem csak tájékoztatott, hanem az ellenzék állítólagos álláspontját is ismertette.
[36] Hibásnak vélte a határozatnak a Kúria V.37.637/2019/6. számú ítélete [40] pontjára, és a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésére történő hivatkozást – állítva, hogy az első hivatkozott döntésből nem vonható le az, hogy az állami szervek semlegességének doktrínája nem érvényesül, ugyanis a kérdéses döntés mindössze annyit szögezett le, hogy „nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége” – amely a Ve. 142. §-ban rögzített normaszöveggel azonos.
[37] A kérelmező hivatkozott arra, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő a Kormányzati Tájékoztatási Központ számára kötelezettségként, hogy az ellenzék tevékenységét vélt vagy valós javaslatait kormányzati kommunikáció formájában értékelje, azaz nem tartozik a Kormány jogszabályban felsorolt feladatai közé az ellenzék tevékenységéről szóló tájékoztatás semmilyen formában. Ebből következően a Ve. helyes értelmezése mellett a kérdéses tevékenység a kampányfogalom alól nem kerülhet ki.
[38] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB határozatában megállapított tétel, mely szerint az állami szervek semlegességének követelménye meghaladottá vált, nem következik a jogszabály szövegéből. Az érvelés szerint a Kormány államszervezetben betöltött szerepéből és az Alaptörvényben rögzített feladataiból, a korábbi kúriai gyakorlatból, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített alapelvből az következik, hogy az államnak a választási eljárás során semlegesnek kell maradnia. A Ve. 142. §-a nem ad felhatalmazást arra, hogy állami erőforrásokból kampányolhassanak az állami szervek jelöltek vagy jelölőszervezetek mellett, vagy ellen.
[39] A kérelmező szerint az a körülmény, hogy a Kormánynak feladata a közhatalom gyakorlásával együtt a kormányzati kommunikáció is, még nem jogosítja fel véleménynyilvánításra, a kormányzati tájékoztatás ugyanis nem a szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlása.
[40] Több kúriai döntésre hivatkozva állította, hogy az állami vagy önkormányzati erőforrások felhasználása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját (Kvk.37.359/2014/2., 37.395/2014/2., 37.360/2014/2.). Utalt a Ve. Nagykommentárra is, mely szerint kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. A Ve. 142. § rendelkezéséből nem következik az állami semlegesség követelményének meghaladottá válása. Az érvelés szerint az állami semlegesség követelménye nélkül a Ve. 142. §-nak értelme sem lenne, ugyanis fölösleges lett volna kivételként meghatározni az állami szervek jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenységét, ha a kampányidőszakban a semlegesség követelménye egyébként nem vonatkozna rájuk.
Az ellenérdekű fél észrevétele
[41] Az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelemre írt észrevételében az NVB határozata helybenhagyását a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta.
[42] Az észrevétel szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata minden elemében jogszerű.
[43] Az észrevétel szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ adatkezelési szabályt nem sértett, a kérelmező e-mail címét mint személyes adatát is jogszerűen kezelte. Ennek valószínűsítésére egyrészt csatolta az oltáshoz kapcsolódó regisztrációs adatlap kitöltési tájékoztatóját, az adatkezelési tájékoztatót, és hivatkozott arra, hogy mivel a kérelmező már korábban is, konkrétan 2022. február 3-án is kapott tájékoztató levelet, amennyiben az adatkezelés jogalapját vitatta volna, ezt már korábban is megtehette volna, és aggályait jelezhette volna a NAIH felé vagy egyszerűen az adatkezelési hozzájárulását visszavonhatta volna, de ezt nem tette.
[44] Észrevételezte, hogy a kérelmező tényállítása nem volt teljes körű, ugyanis a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott.
[45] Az észrevétel szerint a Ve. 208. §-a szerint az Infotv. nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, és a Ve. 2. § (3) bekezdése a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést, melyet a normaszövegbe beépítő törvényhez fűzött T/714. számú törvényjavaslat indokolása idézésével kívánt alátámasztani. Az észrevétel szerint az Infotv. szerinti jogorvoslat egyébként sem a választási bíráskodás része.
[46] Az észrevétel szerint a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 142. § helyes értelmezésével vonta a kérdéses hírlevelet mint kormányzati kommunikációt a Ve. 142. § hatálya alá, és rekesztette ki azt a kampánytevékenységek kategóriájából.
[47] Hangsúlyozta, hogy különösen rendkívüli és kiélezett helyzetben, ahol Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni és a Kormánynak kötelessége elmondani, mi a Kormány álláspontja a kialakult helyzetről. Állította, hogy nincs olyan tételes jogi rendelkezés, amely tiltaná a Kormány tájékoztatási tevékenységének kampányidőszakban történő folytatását.
[48] Hivatkozott az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésére, mint az állampolgárok tájékoztatását Alaptörvényben meghatározó feladatra, és az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére, állítva, hogy az abban foglalt államra háruló kötelezettség úgy is megvalósulhat, hogy a Kormány aktívan kommunikál a saját állampolgáraival.
[49] A Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú döntésére utalva hivatkozott arra, hogy el kell határolni a kormányzati tájékoztatási tevékenységet a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől. Hangsúlyozta, hogy nem vehető elmarasztaló értékelés alá a jelölőszervezet képviselőinek azon megjelenése, mely tartalmi összefüggést nem mutat a választási kampánnyal.
[50] Hangsúlyozta, hogy a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől.
[51] Az észrevétel szerint a hírlevél nem sorolható be a Ve. 141. §-a szerinti kampányeszköz fogalmába, már csak azért sem, mert a választói akarat befolyásolására a hírlevél tartalma nem volt alkalmas.
[52] Hangsúlyozta, hogy a Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. A hírlevél célja az volt, hogy megnyugtassa az állampolgárokat abban a kérdésben, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, Magyarország célja Magyarország békéje megőrzése.
[53] A Kúria gyakorlatára hivatkozva (Kvk.37.328/2014/6.) állította, hogy a Ve. 141. §-a szerinti választói akarat befolyásolására történő alkalmasság akkor állapítható meg, ha az erősíti az adott jelölőszervezet kampányának hatását, a hírlevél azonban még utalás szintjén sem tartalmazott Fidesz-KDNP támogatására történő felszólítást.
[54] Állította, hogy nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőség elve, ugyanis a Kormány nem vett részt a kormánypártok népszerűsítésében.
A Kúria döntése és jogi indokai
[55] A Kúria többségi álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem részben alapos.
[56] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta, a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.
[57] A Kúria szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az ellenérdekű fél nyilatkozattételi jogának biztosítását bár a Ve. szabályai kifejezetten nem írják elő a Kúria számára, ellenben a magyar Alkotmánybíróság joggyakorlatában az állami szerveket is megillető Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében – figyelemmel a Ve. 232. § (3) bekezdés b) pontjára is – a Kúria indokoltnak tartotta az észrevétel beszerzését, minthogy az ügyben felmerült az ellenérdekű fél marasztalásának lehetősége.
[58] A Kúria az NVB határozatának a kérelmező kifogásának az adatvédelmi szabályok vélt vagy valós megsértését állító kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító részével egyetért, azt megismételni nem kívánja, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében és az észrevételben leírtakra tekintettel az alábbiakat emeli ki.
[59] Ahogy arra az NVB határozata helyesen hivatkozott, kifogást a Ve. 208. § szerint a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet előterjeszteni.
[60] Arra nincs hatásköre a kifogást elbíráló NVB-nek, de a választási ügyekben eljáró bíróságnak sem – a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben –, hogy akár az Infotv., akár a GDPR megsértése tényét állapítsa meg.
[61] Ahogy arra az észrevétel helyesen hivatkozott, a Ve. 2. § (3) bekezdése akkor, amikor az Infotv. rendelkezései alkalmazására utal, kifejezetten a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést, azaz a rendelkezés személyi hatálya a választási szervekre korlátozódik.
[62] Ebből következően a Kúriának nem volt feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát, azaz az e-mail címét, tekintve, hogy az NVB Ve. 215. § d) pontjára, azaz hatáskör hiányára hivatkozással a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításával a Kúria is egyetértett.
[63] A felülvizsgálati kérelem az Infotv. és a GDPR Ve. 208. §-a hatálya alá tartozása alátámasztásaként alaptalanul hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló törvény bírói gyakorlatban történő hivatkozására. A kérelmező által hivatkozott Nktv. 24. § (3) bekezdése ugyanis kifejezetten kizárja a politikai célú tevékenység köznevelési intézményben történő folytatását, és az Alkotmánybíróság – többek között a 3256/2019. (IX.30.) AB határozatban megjelenő – értelmezés szerint a kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú.
[64] Ezzel szemben a személyes adat, konkrét ügyben egy e-mail cím, mint adat kezelése és felhasználása önmagában nem minősíthető politikai tevékenységnek. A személyes adat jogszabályoknak nem megfelelő felhasználása nem a választási jogvita keretei között vizsgálható, erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem ide vonatkozó részét megalapozatlannak találta, és az NVB határozata a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító részét helybenhagyta.
[65] A kérelmező felülvizsgálati kérelme a Kúria szerint helyesen hivatkozott arra, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ kérdéses hírlevele a Kúria jelen végzése rendelkező részben megjelenített tartalmával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőség elvét, és a e) pontban megfogalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
[66] A választási kampány időszakában és a választásokhoz kötődően az állam semlegessége elvének kétségtelenül nincs tételes jogi alapokon nyugvó doktrínája, annak fogalmát a jogalkalmazás munkálta ki.
[67] A Kúria vizsgálta e körben nem csak a Kúria gyakorlatát, hanem az Alkotmánybíróság döntéseit is.
[68] Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában a Kúria nem talált olyan döntést, amely választások idején az állam semlegessége elve megdőlését alátámasztanák. Az Alkotmánybíróság az állam semlegessége elvét adottnak tekinti [lásd. pl. 63/2008. (IV.30.) AB határozat, 3154/2018. (V.11.) AB határozat].
[69] A Ve. 2018. december 28-tól hatályos 142. § a választási eljárásban az állam semlegességének az elvét nem döntötte meg, pusztán árnyaltabbá tette azáltal, hogy a jogalkotó szerint nem minősül választási kampánynak többek között az állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. A Kúria szerint a jogalkotó szándéka a Ve.142§ módosításával az volt, hogy az állami szervek kampánytilalom ellenére is el tudják látni jogszabályban meghatározott feladataikat
[70] A Kúria vizsgálta a Ve. 142. § módosítása után született, Ve. 142. § értelmezését elvégző kúriai döntéseket és megállapította, hogy a döntések többsége az állam feladatellátását emelik ki a kampánytevékenység kategóriájából történő kikerülés alátámasztására, és elvi tételként az állam semlegessége megszűnését kategorikusan nem állítják (Kvk.V.37.637/2019/6., Kvk.V.38.047/2019/5., Kvk.I.39.245/2022/3., Kvk.37.700/2019/2.).
[71] A Nemzeti Választási Bizottság helyesen állapította meg, hogy a Ve. 142. §-a hatálya alá tartozás szempontjából egyrészt az alanyi oldalt, másrészt a tartalmi oldalt kellett vizsgálni. Nem vitatta a választási jogvitában senki, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Ve. 142. §-a személyi hatálya alá tartozik.
[72] A Nemzeti Választási Bizottság határozatában helyesen vizsgálta a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszabályban meghatározott feladatát, és rögzítette a döntése [35] bekezdésében, hogy a Kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm.rendelet 10. § a) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért.
[73] További, a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommunikáció kialakításáért fennálló feladata jogi keretei körében sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem az észrevételt tevő nem jelölt meg más jogszabályi keretet.
[74] A Kúria szerint az észrevétel helyesen utalt arra, hogy a Kormánynak feladata volt a lakosság tájékoztatása Magyarország szomszédjában zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, melynek célja az állampolgárok megnyugtatása volt.
[75] A Kúria nem vitatja, hogy a Ve. 142. §-a figyelembevételével nem minősül kampánytevékenységnek a Kormány programjában megfogalmazott elvek, a Kormány aktuálpolitikai kérdésekről történő tájékoztatás állampolgárokhoz történő eljuttatása, ez a kommunikáció azonban nem lépheti át a Ve. 142. §-ának határát.
[76] Jogszabály nem ad felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikációnak része kell legyen választási kampány időszakában az ellenzék álláspontjának értékelése is.
[77] A Kúria szerint a Kúria jelen döntése rendelkező részében megjelölt, hírlevélben szereplő tartalom azáltal lépte át a Ve. 142. §-a kereteit, hogy nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának kritizálása.
[78] A Kúria itt utal az Alkotmánybíróság 3256/2019. (IX.30.), valamint 3257/2019. (X.30.) határozataiban megjelenő elvre, mely szerint a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. § szerinti „jogszabályokban meghatározott feladat során végzett tevékenység” között esetenként, az adott cselekmény összes körülményének figyelembevételével lehet meghúzni.
[79] A Kúria álláspontja szerint a jelen választási ügyben vizsgált hírlevél azon tartalmi része, amely az ellenzék vélt vagy valós álláspontját kritizálta, átlépte a Ve. 142. § által kijelölt jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenységi kört.
[80] Az észrevétel alaptalanul hivatkozott arra, hogy ahhoz, hogy a hírlevél kritizált része a Ve. 141. §-a hatálya alá kerüljön, egyrészt a választói akarat befolyásolására alkalmasnak kell lennie, másrészt abból a kormányzati pártok támogatására történő utalást kell tartalmaznia.
[81] A Ve. 140. és 141. §-a normaszöveg szintjén is azt tartalmazza, hogy nem csupán a választói akarat befolyásolására, hanem a választói akarat befolyásolása megkísérlése céljából felhasznált kampányeszköz is kampánytevékenységnek minősül.
[82] A Kúria szerint az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére.
[83] A fentiek alapján a kérelmező helyesen hivatkozott a Ve. 2. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elve, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértésére.
[84] A kampányhoz kapcsolódó esélyegyenlőség elve akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ez az egyensúly megbomlik, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampányidőszakban állami szervtől származó olyan negatív kritikában részesül, amely őt objektív indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza, más szervezetekhez és jelöltekhez képest.
[85] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elve azzal sérült, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszabályban meghatározott feladat ellátása kereteit túllépve az ellenzék álláspontja kritikáját fogalmazta meg.
[86] A kérelmező felülvizsgálati kérelme arra alaptalanul hivatkozott, hogy a hírlevél azon része, mely szerint „nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, mely hazánk gázellátását és rezsicsökkentését veszélyeztetik” megalapozhatja a Ve. 2. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja sérelmét. A hírlevél hivatkozott tartalma ugyanis a Kúria értékelése szerint is beletartozhat a kormányzati tájékoztatási központ jogszabályban rögzített feladata, a kormányzati kommunikáció teljesítése keretébe.
[87] A kérelmező hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, a választás tisztaságának megóvásának a sérelmére is. A választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.). Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a hírlevél célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Kúria az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem állapította meg.
[88] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 218 § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Ve. 231 § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, azt meghaladó részében pedig a Ve. 231 § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[89] A Ve. 142. § hatálya alá tartozó kormányzati kommunikációs szervtől tevékenysége gyakorlása során kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól.
Záró rész
[90] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[91] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem részben alapos, így a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerint megállapított összegű felülvizsgálati illetéket, a kérelmezett Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.
[92] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 5.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró