Kvk.III.38.223/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.III.38.223/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
                        Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró
                        Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A kérelmező: P.A.B.

A kérelmező képviselője: (…) ügyvéd

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 432/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 432/2019. számú határozatát – az Fővárosi Választási Bizottság határozatára kiterjedően – megváltoztatja és megállapítja, hogy a Józsefváros című időszaki lap 2019. évi 31. és 32. lapszámaival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó alapelvet.

A Kúria a Józsefváros című időszaki lap szerkesztőségét, és a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-t, mint médiatartalom- szolgáltatót a további jogsértéstől eltiltja.

A Kúria kötelezi a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-t, hogy tegye közzé a Józsefváros című lap következő számában a jogsértő közlésekhez hasonló módon, az első és a jogsértés helye szerinti megfelelő oldalakon, hasonló terjedelemben jelen végzés rendelkező részét.
A Kúria a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-t kötelezi, hogy – a Nemzeti Választási Iroda külön felhívására, az ott meghatározott módon –  500.000 (azaz ötszázezer) forint összegű bírságot 15 napon belül fizessen meg. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A kérelmező ezt meghaladó kérelmét elutasítja.

A le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás és az NVB határozatának releváns része

[1] P.A.B. (a továbbiakban: kérelmező) a 2019. október 13-i helyi önkormányzati választáson a Momentum Mozgalom – Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt – Lehet Más a Politika jelölő szervezet VIII. kerületi polgármesterjelöltje kifogást terjesztett elő a Józsefváros című lap 2019. szeptember 25-én megjelent 31. és a 2019. október 2-án megjelent 32. számával kapcsolatban.

[2] Kérte, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) állapítsa meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelmét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Emellett kérte, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező részének a Józsefváros című lap következő számában történő közzétételére, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján a maximális bírságot szabja ki a médiatartalom-szolgáltatóval szemben, szándékos jogsértés miatt.

[3] A kifogás alapjául szolgáló tényeket abban jelölte meg a kérelmező, hogy a Józsefváros című lap az önkormányzat ingyenes lapja, az újság terjedelme 20 oldal, amelyben a szeptember 25-én megjelent 31. szám 20 oldalból 10 oldalon említi valamilyen összefüggésben dr. S.B. polgármestert (kép, idézett, "jelen volt"), vagy valamelyik fideszes önkormányzati képviselőt. S.B., és a fideszes képviselők is újraindultak a posztokért. Az október 2-án megjelent 32. számban a 20 oldalból 10 oldalon ismét a polgármester vagy fideszes önkormányzati képviselők, vagy az alpolgármester szerepelt.

[4] A jelenlegi önkormányzati vezetés ellenzéke mindkét számban csak a „Politikai helyzetelemzés” című cikkben kapott helyet, melynek tartalmát a kérelmező külön is sérelmezte. Budapest Főváros VIII. kerületében az október 13-i önkormányzati választásokon dr. S.B. mellett még négy polgármesterjelölt indult. A kerületben 12 egyéni választókörzet van, 11-ben három jelölt, 1-ben pedig négy jelölt indult a képviselői posztért. A képviselőjelöltek közül körzetenként csak egy a fideszes. A kérelem indokolása szerint az esélyegyenlőség sérelme abban valósult meg, hogy a Józsefváros című lap nem adott valós tájékoztatást a kerületben folyó választási kampányról, nem számolt be az ellenzéki jelöltek választási rendezvényeiről, választási programjáról. Az újság azzal sértette meg az esélyegyenlőség elvét, hogy S.B. jelenlegi és a posztra újrainduló polgármestert, illetve a fideszes képviselőket a lap szinte minden oldalán szerepelteti, hanem azzal, hogy más polgármester jelölteket, képviselőjelölteket viszont egyáltalán nem. A lapot olvasva, kivéve a „Politikai helyzetelemzés” című cikket olyan, mintha nem is lenne önkormányzati kampány, és nem lenne október 13-án választás.

[5] A lap a tulajdonos döntése alapján nem közölhet fizetett politikai hirdetéseket, viszont nem fizetett hirdetéseket, közleményeket sem közöl, és beszámolókat sem készít más pártok rendezvényeiről. Az önkormányzati választás tétje, hogy a következő öt évben milyen összetételű testület és polgármester vezeti majd a kerületet. Az önkormányzati fenntartású lap azonban ebben a döntésben nem nyújt segítséget a választópolgároknak, a tájékoztatását ezzel elmulasztva. A törvény szellemével, az esélyegyenlőség elvével nem összeegyeztethető, hogy egy a választópolgárok pénzéből fenntartott önkormányzati lap két egymás utáni lapszáma is úgy jelenjen meg a választás előtti 1-2 hétben, hogy abban egyetlen ellenzéki jelölt sem szerepel.

[6] Alkotmánybíróság és a Kúria több döntésében értelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdésének tartalmát. Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatában rögzítette, hogy a választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. Egyebek mellett rámutatott, hogy szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó nem a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el.

[7] A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. végzéséből az következik, hogy a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampány időszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A Józsefváros című lap az önkormányzat pénzéből fenntartott, Józsefváros polgárainak a tájékoztatását szolgáló újság. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-ában meghatározott tájékozódás jogát is sérti, ha a társadalom számára fontos közügyekről nem tájékoztatnak kiegyensúlyozottan, sokoldalúan minden fontos tényről és releváns véleményről.

[8] A Kúria Kvk.II.37.236/2018/4. végzése a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget érintően egy önkormányzati lapban megjelenő tartalom kapcsán elvi éllel rögzítette, hogy a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Végül az NVB 107/2019. számú határozatát hívta fel a kérelmező, amely azt a követelményt állítja a közhatalmat megtestesítő önkormányzati lap szerkesztési gyakorlatával szemben, hogy a válogatás során törekedjen arra, hogy valamennyi szavazatokért versenyben lévő jelölő szervezet álláspontját tükröző cikkeket helyezzen el abban.

[9] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét arra alapozta a kérelmező, hogy a Józsefváros című lap tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, helyette kampány tevékenységet folytat, ezzel pedig megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is. Mindkét vitatott lapszám „Politikai helyzetelemzés” címen közöl írást, ami arról szól, hogy a VIII. kerületiek dr. S.B. jelenlegi polgármester győzelmére számítanak az önkormányzati választáson, illetve többségükben rá szavaznának. Természetesen a közölt közvélemény-kutatások szakmai színvonala, valódisága nem lehet a kifogás tárgya, de a megszólaltatott politikai elemző politikai elfogultsága már igen. Nehezen elképzelhető, hogy azután fél évvel, hogy a politikai elemző, P.E. a Fidelitas szóvivője volt, pártatlan véleményt tud megfogalmazni, és tudatos szerkesztői döntés a lap részéről, hogy éppen ezt az elemzőt szólaltatják meg, és éppen ilyen tartalmú cikket közölnek.

[10] Ugyancsak idetartozik a 31. számban megjelent K.M. interjú is. Egy országgyűlési képviselőnek joga van ahhoz, hogy időközönként a választókerületében kiadott önkormányzati lapban beszámoljon a munkájáról, joga van ahhoz is, hogy egy párttársa mellett kampányoljon, ahhoz azonban nincs joga, hogy politikustársai mellett egy önkormányzati finanszírozású lapban kampányoljon. Annak alátámasztására, hogy önkormányzati sajtótermék kampány tevékenységet nem folytathat, hivatkozta a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntését is. E döntés elvi éllel kimondta, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál, abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. A választás tisztaságának sérelme pedig abban áll, hogy az önkormányzati újsághoz a kerület legtöbb lakója hozzájut, és sokan csak onnan kapnak információt a közelgő önkormányzati választásokról.

Az FVB határozata

[11] A Fővárosi Választási Bizottság 232/2019. (X.7.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó alapelv sérelmét, eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint kötelezte a médiatartalom-szolgáltatót, hogy tegye közzé a Józsefváros című lap következő számában jelen határozat rendelkező részét.

[12] Az FVB a kifogást részben alaposnak találta. Utalt a Ve. 2. § (1) bekezdésben foglalt választási eljárási alapelvekre, valamint a Ve. 152. § (4) bekezdésére mely szerint a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Az FVB a kifogással érintett lapszámok tartalmát tételesen megvizsgálta és rögzítette, hogy 2019. szeptember 25-én megjelent 31. lapszámban 9 oldalon jelenik meg a polgármester fotókon vagy nyilatkozatokban, továbbá interjút közölt K.M. országgyűlési képviselővel, és politikai helyzetelemzést tartalmaz Józsefvárosra vonatkozóan a győzelmi esélyek felvázolásával.

[13] A 2019. október 2-án megjelent 32-es lapszámban ugyancsak kilenc oldalon jelenik meg a polgármester, nyilatkozik, róla interjúk, fotók jelentek meg, K.M. országgyűlési képviselővel közös fotón látható, és politikai helyzetelemzés jelent meg a VIII. kerületi polgármester-jelöltek vonatkozásában. Mindezeket külön is elemezve rámutatott a határozat, hogy a fent felsorolt oldalakon S.B., mint jelenlegi polgármester bemutatta, illetve beszámolt az elmúlt időszakban megvalósult létesítményekről és programokról. Ettől eltérően azonban a 32. szám 3. oldalán megjelent tudósításban indokolatlanul tudósítanak arról, hogy a polgármester részt vett egy koncerten tekintettel arra, hogy nem utal semmi arra, hogy magánemberi vagy hivatali minőségében tette ezt. A 32. lapszám 6–7. oldalon között kerületi séta K.M. és S.B.-dal című cikkben kampánytevékenység jelenik meg azáltal, hogy a polgármester a jövőre nézve tesz kijelentéseket, miszerint „folytatjuk a rendteremtést, ami elengedhetetlen feltétele a további fejlődésnek”. Ugyancsak kampány tevékenységnek minősül a 9. oldalon közölt „Rendelő és közösségi szolgáltatások is lesznek a százados negyedi irodákban” című cikkben, és szintén kampánytevékenységnek minősítette a 16. oldalon megjelent „Nyárutó piknik a Tisztes utcai játszótéren” cikkben elhangzó polgármesteri nyilatkozatot.

[14] A VIII. kerület két országgyűlési egyéni választókerületet is érint, ezért itt két országgyűlési képviselő is megválasztásra került, azonban mindkét lapszámban kizárólag S.B.-ot támogató ugyancsak a Fidesz-KDNP jelöltjeként mandátumot szerző K.M.-val készült riportot közöltek. A másik rivális mandátumot szerzett országgyűlési képviselő egyik lapszámban sem mondhatta el a véleményét. Az FVB megítélése szerint a szerkesztőség ezen eljárása a választási kampány idején sértette az esélyegyenlőség elvét. Szerkesztői felelősség körébe tartozik az is, hogy a 31. lapszámban a K.M.-val készült interjúkban maga az újságíró két feltett kérdésben is S.B. nevéhez kapcsolja a kerület jövőbeni fejlesztési terveit.

[15] Ugyanakkor a FVB ezen túlmenően nem látta fennállni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye megsértését, valamint a választás tisztaságának alapelve sérelmét sem, álláspontja szerint ezeket a kérelmező megfelelő okfejtéssel nem indokolta meg.

A fellebbezés

[16] A határozattal szemben a médiatartalom- szolgáltató kiadó, a szerkesztőség és a polgármesteri hivatal, mint a lapot megjelenítő szervezetek, valamint a kérelmező is fellebbezést terjesztett elő. A lapot megjelenítő szervezetek kérték az esélyegyenlőség megsértése alapelve sérelmének hiányát megállapítani és az erre vonatkozó kérelmet elutasítani, a kérelmező viszont továbbra is kérte a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének és a választások tisztasága elvének megsértése megállapítását is, utalva a kifogásában foglaltakra.

Az NVB határozata

[17] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 432/2019. számú határozatával az önkormányzati lap képviseletében megjelenő szervezetek fellebbezésének helyt adott, és az FVB határozatát részben megváltoztatta, a kérelmező kifogását az esélyegyenlőség alapelvének megsértése tekintetében is elutasította. Indokolásában elvi alapvetésként hivatkozott arra, hogy a választási eljárás kampányidőszakában a helyi önkormányzati közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtóban számon kérhető a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértése. A Kúria és az NVB által követett joggyakorlat szerint a helyi önkormányzat sajtóterméke a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek a 148. §-ban meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenően választási kampány tevékenységet nem folytathat (Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzés).

[18] A joggyakorlat szerint az is megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Arra tekintettel azonban, hogy a helyi önkormányzat sajtótermékek a helyi közhatalmat jeleníti meg, a választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy akárcsak látszat, ha a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőségét (Kvk.I.37.394/2014/2.).

[19] Nem sérül azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelv akkor, ha a helyi önkormányzati lapban megjelent cikkek tartalmi vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy azok az önkormányzat, illetve a település életében időbeli és helyi aktualitással bírnak, más helyen és időpontban való megjelenésük az aktualitás szempontjából értelmezhetetlen lenne. Amennyiben a cikkekben szereplő polgármester, aki egyben jelölt a választásokon a helyi eseményeken saját tisztségéből eredő kötelezettségeinek tesz eleget, ám maguk az alkalmak, sem pedig azoknak írásbeli összefoglalója nem utal jelölti minőségére, nem hozza összefüggésbe az eseményt a közelgő választással, nem áll fenn alapelvi sérelem. Az önkormányzati munka és feladatok ellátása polgármesterként ugyanis nem azonos a polgármester-jelölti megjelenéssel (Kvk.II.37.714/2018/2).

[20] Így a fenti irányelveknek megfelelően az NVB megvizsgálta az alapügyként szolgáló kifogás tartalmát, ennek keretében elvégezte a fellebbezéssel érintett határozat indokolásában megjelölt cikkek részletes elemzését. Megállapította, hogy a „Szabadságkoncert a rendszerváltozás évfordulóján” című cikk a rendszerváltás 30. évfordulójának alkalmából megrendezett nagyszabású koncertről számolt be, amely Józsefvárosi Önkormányzat szervezésében, a 30 éve Szabadon Emlékbizottság támogatásával valósult meg. A cikk utolsó mondata megemlítette, hogy a rendezvényen a polgármester is részt vett. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy S.B. a szóban forgó koncerten tett látogatása hivatalos tisztség által indokolható.

[21] A lap 6–7. oldalain közölt „Hosszú volt az út a nyóckertől a Józsefvárosig” című cikk kapcsán rögzítette, hogy az interjú a józsefvárosi városrészben az elmúlt tíz évben lezajlott arculatváltásról számolt be. A változások és fejlesztések összegzéseként S.B. polgármester az interjú végén elmondta, hogy bőven van még tennivaló, majd hozzáfűzte, hogy „folytatjuk a rendteremtést, ami elengedhetetlen feltétele a további fejlődésnek”. Az NVB szerint a polgármester kijelentése semmi esetre sem értékelhető jelölti minőségben történő megszólalásként, nem mossa össze a jelölti és közhatalmi funkciót, valamint nem utal a közelgő választásokra sem.

[22] A lapszám 9. oldalán megjelentetett „Rendelő és közösségi szolgáltatások is lesznek a Százados negyedi irodaparkban” című tudósítás egy irodakomplexum már elkészült bemutató  terméknek megnyitójáról számolt be, ahol a polgármester is jelen volt és köszöntőt mondott. Az NVB szerint tévesen értékelte az FVB S.B. polgármesterjelöltként folytatott kampánytevékenységeként a szóban forgó újságcikkben idézett szavait, hiszen a polgármester hivatali minőségében tájékoztatta a kerület lakóit egy folyamatban lévő fejlesztésről, jelöltségének említésére a cikkben nem került sor.

[23] „A nyárutó piknik a Tisztes utca játszótéren” című cikk keretében szeptember 28-án megrendezett családi piknikről számolt be az olvasóknak, ebben a polgármester beszélt az eseményen és ismertette a megjelentekkel az önkormányzatnak a bölcsődei és játszótér kibővítési, valamint a gyermek és felnőtt háziorvosi rendelő kialakítására vonatkozó további terveit. Az NVB szerint a polgármesternek a cikkben történő szerepeltetését ebben az esetben is a helyi közösség életének egy aktuális eseménye indokolta. A jelölt és közhatalmi funkció összemosása, illetve a közelgő választásokra történő utalás, itt sem szerepel a tudósításban.

[24] A Józsefváros című lap 31-es lapszámában, a 6–7. oldalon közölt riportot K.M. Fidesz-KDNP országgyűlési képviselővel, akinek a Józsefvárosért végzett lobbitevékenysége eredményeinek apropóján készített interjút. Ennek kapcsán K.M. kifejtette véleményét a jelenlegi városvezetésről, valamint az ellenzékről is. A másik országgyűlési képviselő, Cs.A., az eseményeken nem vett részt, az érintett időszakban nem érkezett tőle megkeresés a sajtótermék szerkesztősége felé azzal kapcsolatban, hogy szeretne megnyilvánulni. Az NVB megállapította, hogy a szerkesztőségnek nem kötelessége a kerület másik országgyűlési képviselőjének proaktív megkeresése, és az újságban való szereplésre történő felhívása. Végezetül megállapította a határozat, hogy a Ve 2. § (1) bekezdés a), és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését a kérelmező semmilyen okfejtése nem támasztotta alá. Minderre tekintettel nem állapított meg jogsértést.

A felülvizsgálati kérelem

[25] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte megállapítani a Ve. 2. § (1) bekezdése a) és e) pontjának sérelmét, a lap eltiltását a további jogsértéstől, valamint a médiaszolgáltató kötelezését a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező része a Józsefváros című lap következő számában történő közzétételére, valamint a maximális bírság kiszabását a médiatartalom-szolgáltatóval szemben.

[26] A kérelmező előadta, hogy mindkét választási szerv figyelmen kívül hagyta, hogy az október 5-én benyújtott kifogása mire irányult. Rögzítette, hogy kifogásában szándékosan nem tért ki arra, hogy dr. S.B. polgármester mikor, milyen minőségben szerepel a lap két számában, mert álláspontja szerint téves az a megközelítés, ami csak ebből a szempontból vizsgálja az esélyegyenlőség megvalósulását, vagy sérelmét. Egy hivatalban lévő és a posztért újrainduló polgármester esetében nem lehet szétválasztani, hogy mikor, melyik minőségben szerepel az önkormányzati lapban, hiszen köztudomású, hogy újra megméretteti magát (tele a kerület a plakátjaival, illetve korábban többször is bemutatta az újság, mint polgármester-jelöltet), így a választópolgár tudatában ez a két minőség nem válik, nem válhat külön. Hacsak ilyen szempontból vizsgáljuk a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megvalósulását vagy sérelmét, akkor az joggal való visszaéléshez vezet, hiszen a közhatalmi funkcióra hivatkozással lehet feltölteni az önkormányzati újságot az éppen hatalmon lévő fotójával, nyilatkozataival.

[27] A kifogás arra is rámutatott, hogy a kerületben induló négy másik polgármesterjelölt két héttel az önkormányzati választások előtt csak egy közvélemény-kutatásnak feltüntetett kampánycikkben került említésre a Józsefváros című önkormányzati lapban, egyébként programjaikról, rendezvényeikről egyetlen tudósítás sem szólt. A 20 oldalas újság 10., illetve 11. oldalán csak fideszes politikussal találkozhatott az olvasó. Az önkormányzati lap közvetetten, de a választópolgárok pénzéből finanszírozott újság, ezzel súlyosan sérült az esélyegyenlőség. Az NVB a saját 107/2019.-es döntésével ellentétesen járt el.

[28] A kérelmező szerint K.M. fideszes országgyűlési képviselővel készült interjúval a lap megsértette az esélyegyenlőség elvét, részben annak tartalma miatt, részben pedig azért, mert a kerület másik országgyűlési képviselője nem kapott lehetőséget a megszólalásra. Az NVB elfogadta a lap kiadójának fellebbezését, nem talált kivetnivalót az újság eljárásában, sőt megállapította, hogy sajtótermék szerkesztőségének nem kötelessége a kerület másik országgyűlési képviselőjének proaktív megkeresése. Az NVB a kérelmező szerint szereptévesztésbe van, hiszen nem tartozik a feladatai közé, hogy általánosságban meghatározza a sajtótermékek feladatkörét, másrészt nyilván nem gondolta végig, hogy mi más lenne egy kerületi önkormányzati lap feladata mint, hogy tájékoztasson a városrésszel kapcsolatos információkról, amihez hozzátartozik az is, hogy időnként megkérdezi a kerület országgyűlési képviselőit is a munkájukról. Az NVB szerint nem csatolt a kérelmező arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Cs.A.-t megkereste volna a lapot megszólalási lehetőségért, de arra sincs bizonyíték, hogy K.M. maga kérte a megszólalás lehetőségét, és azt nem az újság kínálta fel neki.

[29] K.M., mint országgyűlési képviselő, egyben fideszes politikus is S.B. párttársa, akinek az újraválasztása mellett kampányolt, ezt megtehette volna valamely párt kiadványban, de nem a közfinanszírozású kerületi önkormányzati lapban. Ebben az esetben nem csak az esélyegyenlőség alapelvét, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is megsértette, nyílt kampánytevékenységet folytatott, hasonlóan a „Politikai helyzetelemzés” címen megjelenő cikkekhez. Rámutatott még a kérelmező, hogy S.B. az akkori hivatalban lévő polgármester közhivatal betöltése okán az önkormányzati lap felhasználásával vett részt a választási kampányban, ezzel pedig megsértette a választás tisztaságának elvét is.

Érdekelt észrevétele

[30] A lapot megjelentető szervezetek, mint lehetséges érintettek előadták, hogy jelen ügyben Kvk.II.37,714/2018/2. számú végzésben foglaltak az irányadók, amelynek megfelelően a vizsgálatot a választási szervek elvégezték és annak megfelelően az NVB helyes döntést hozott. Előadták, hogy a lapban sem a polgármester-jelöltek, sem a képviselőjelöltek nem kaptak lehetőséget a program bemutatására, ugyanis a lap politikai hirdetéseket nem közölt, álláspontja szerint az európai uniós választásokon kifejtettek az önkormányzati lap szerkesztési gyakorlatára nem adaptálhatók. A kerületi országgyűlési képviselővel készült riportok alkalmatlanok a választáson induló jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására, az országgyűlési képviselő bárhol kifejtheti közéleti véleményét, a sajtószervek feladata pedig a megszólaló képviselők véleményének gyors, pontos és hiteles közvetítése a nyilvánosság számára. Akarata ellenére pedig senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyekben szólaljon meg.

A Kúria döntése

[31] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nagyobb részben alapos.

[32] A Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben.

[33] Jelen ügyben a kérelmező a kifogását a Ve. három alapelvének megsértésére hivatkozással terjesztett elő. Ezek közül az FVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelve megsértését megállapította, a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét ugyanakkor nem, mivel álláspontja szerint a kifogásoló azokat nem támasztotta alá megfelelő okfejtéssel. Az FVB a két kifogásolt lapszám esetén végigelemezve a hivatalban lévő polgármesterrel kapcsolatos valamennyi cikket, az esélyegyenlőség elve csorbulását három okkal magyarázta. Egyfelől volt olyan tudósítás, ahol semmi nem utalt rá, hogy a polgármester magánemberként vagy hivatalos minőségben vett részt valamely rendezvényen, másfelől több cikk, nyilatkozat az éppen leköszönő (de köztudottan újraindulni kívánó) polgármester jövőbeli terveiről tudósít, harmadrészt a szerkesztőség a 31. lapszámban kizárólag csak a kerület egyik Fidesz-KDNP színeiben politizáló országgyűlési képviselőjével készített riportot, a rivális képviselőt egyik számban sem kérdezték meg, sőt a szerkesztői kérdések is kizárólag S.B. nevéhez kapcsolták a kerület jövőbeni terveit.

[34] Az FVB határozata a „Politikai helyzetelemzés” című írással kapcsolatos kifogásra nem reagált, ahogy az NVB sem. Az ellentétes irányú két fellebbezés nyomán eljáró NVB még az esélyegyenlőség megsértését sem látta fennállni, határozata indoka kizárólag az elsőfokú határozatban foglalt cikkek újbóli áttekintését, elemzését tartalmazta, melyből merőben más következtetést vont le, mint az FVB. Nézete szerint a polgármester a szóban forgó rendezvényeken hivatali minőségében járt el, megszólalásai nem tekinthetők jelölti minőségben megnyilvánuló kampánytevékenységnek, a cikkekben a jelölt és közhatalmi funkciója nem került összemosásra, a választásra nincs is utalás. A határozat a K.M.-val készült interjút is csupán tényszerűen rögzíti, de a kérelmező ezzel kapcsolatos kifogását nem válaszolja meg, illetve azon véleményének adott hangot, hogy a szerkesztőség nem volt köteles interjút kérni a másik képviselőtől. A közvélemény-kutatással kapcsolatos kérelmezői felvetésre semmit nem reagált, az a) és e) ponton alapuló alapelv sérelemmel kapcsolatban pedig a kérelmezői okfejtést hiányolta.

[35] A Kúria – a fenti összegzést szükségesnek ítélve - elöljáróban rögzíti, hogy jelen bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása során a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglaltakra tekintettel az NVB határozata jogszerűségét kellett megítélni. A Kúria a választási jogorvoslatok során a Ve. 231. § (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel a megtámadott határozatot vagy helybenhagyja, vagy megváltoztathatja. Nincs mód hatályon kívül helyezésre és új eljárásra kötelezése akkor sem, ha a határozat hiányos, vagy az indokolás a kérelemhez képest részben vagy egészben más jogi alapon áll.

[36] A Kúria jelen ügyben azt állapította meg, hogy alappal kifogásolta a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben, hogy a kezdetektől felsorakoztatott érvei egy részére egyáltalán nem kapott választ, illetve a kérelmének irányultsága nem teljesen egyezik az arra adott válasszal. Az eredeti kifogás tartalmát tekintve látható, hogy a kérelmező nem elsősorban az akkori hivatalban lévő polgármestert megjelenítő egyes konkrét cikkek tartalmát sérelmezte, nem azt vonta kétségbe, hogy egy adott rendezvényen hivatalosan részt vehetett-e megszólalhatott-e, hanem azt sérelmezte, hogy a választási kampány időszakában az éppen még hivatalban lévő, de köztudomásúan újraindulni szándékozó személy esetében a hivatalos és a jelölti minőség nem szétválasztható, és erre tekintettel sérti az esélyegyenlőséget az aránytalanul hangsúlyos médiamegjelenési lehetőség biztosítása, egy a lakosság széles köréhez ingyenesen eljuttatott, de önkormányzati fenntartású lapban. Az esélyegyenlőséget sérti, de felveti a joggal való visszaélés lehetőségét is, ha a választási kampány idején a közhatalmi funkcióra hivatkozással lehet feltölteni az önkormányzati újságot az éppen hivatalban lévő fotóival és nyilatkozataival.

[37] Ezt a kérdést az NVB ténylegesen nem válaszolta meg, egyébiránt ilyen aspektusból az FVB sem, de ő azért jutott más döntésre, mert már az egyes megjelent cikkek tartalmában kampányelemek fennállását állapította meg.

[38] A Kúria rámutat arra, hogy a lap kiadója a fellebbezésében és a Kúria felhívására tett észrevételében is arra hivatkozott, hogy az önkormányzati lap a választási kampányban nem kívánt teret adni sem a polgármester-jelöltek sem a képviselőjelöltek számára a program bemutatására. Politikai hirdetést nem közölt. Ennek indoka, hogy ellenkező esetben egyenlő esélyt kellett volna biztosítani minden jelöltnek. Azonban nem kívánt beavatkozni a jelöltek versengésébe.

[39] Az eljárás iratai alapján azonban az látható, hogy ennek ellenére a választást, a választási kampány témáját nem zárta ki az egyes számaiból. A kérelmező mindvégig sérelmezte az ún. „Politikai helyzetelemzés” a lapcímen megjelenő cikkeket, amelyben "szakértői külsőbe burkoltan" kampány üzeneteket fogalmaz meg az olvasónak. A 32. lapszám Közélet címszó alatt megjelenő helyzetelemzése egyrészt általában a fővárosban magát megméretni kívánó ellenzékről, másrészt konkrétan a VIII. kerület aspiráló polgármesteréről fogalmaz meg negatív véleményt, a hivatalban lévő és jelöltként is megjelenő polgármester előnyének hangsúlyozása mellett. Erre a kérdéskörre egyik határozat sem reagált, noha hangsúlyosan hivatkozott arra a kérelmező, hogy a Józsefváros című lap visszaélve monopolhelyzetével (ingyenes, nagy példányszámú, központi terjesztésű lap) igyekszik befolyásolni a választások menetét, amely az esélyegyenlőség sérelme mellett felveti a joggal való visszaélés alapelvének megsértését is. Nem felel meg tehát tényszerűen a határozatban foglaltaknak az sem, hogy a kérelmező nem adott volna indokolást a további alapelvsérelem fennállása körében.

[40] Végezetül az országgyűlési képviselővel készült riport kapcsán a kérelmező felvetette, hogy K.M., mint országgyűlési képviselő is fideszes politikus, nemcsak a saját országgyűlési képviselői munkájáról nyilatkozott, hanem S.B. újraválasztása mellett kampányolt. Ezt egyébként maga az FVB is két okból is problémásnak találta, egyfelől csak az egyik képviselő lett felkérve, másrészt maga a szerkesztő az irányítottan feltett kérdésében S.B. kapcsolja a kerület jövőbeni terveit. Azt az NVB sem vitatta, hogy K.M. kifejtette véleményét a hivatalban lévő városvezetésről és az ellenzékről is. Arról azonban nem szól a határozat, hogy ennek miért nincs semmi relevanciája a jogvitában. Lényegében e kérdéskört azzal zárja le, hogy a szerkesztői szabadság kérdése az, hogy a lap kivel csinál interjút.

[41] A Kúria utal arra, hogy az NVB a döntés elvi alapjaként több kúriai határozatot is megjelölt a határozat a fentiekben ismertetett [43]- [45] pontjaiban. Jelen ügyben a kérelmező kifogása nem csak a polgármester nyilvános megjelenésekről, szerepléseiről való tudósításokkal kapcsolatos cikkeket sérelmezte. A kifogásnak többletelemei voltak, lényegében a két lapszám tartalmának összességében való egyoldalúságát, a kampányra való kihatását, az esélyek torzítását is megjelenítette. Ilyen kiterjesztett aspektusból az NVB vizsgálata elmaradt.

[42] A Kúria arra mutat rá, hogy a kérelmező eredeti kifogásában részletesen indokolta az esélyegyenlőség megjelölésével kapcsolatos ténybeli és jogi álláspontját, az abban felhívott és a fentiekben ismertetett AB határozat és kúriai végzések irányadók jelen ügyben is. A Kúria jelen ügyben nagyobb részben az FVB indokait osztotta. Már az egyes cikkek tartalmi vizsgálata alapján is megállapítható volt az esélyegyenlőség megsértése, kivételt képez a koncerten történő részvétel, mert nem kifogásolható a polgármester azon hivatalos minőségében való részvétele. Nem szükséges továbbá az esélyegyenlőség megsértése megállapíthatóságához az, hogy az adott szövegben ténylegesen történjen utalás a választásra vagy a jelöltség státuszára.

[43] A Kúria rámutat arra, hogy az nem kifogásolható – sőt a választási kifogás elbírálásának szükséges részeleme volt –, hogy a választási bizottságok áttekintsék a lapban megjelent, az aktuálisan hivatalban lévő polgármesterrel (alpolgármesterrel, képviselőkkel) kapcsolatos cikkeket abból a szempontból, hogy a megnyilvánulások kapcsolódnak-e a választási kampányhoz, kampányelemeknek tekinthetők-e, melyhez az újság teret engedett. Annál is inkább, mert egyes konkrét cikkeket a kérelmező maga is külön kifogásolt. E körben tehát a Kúria is irányadónak tekintette a Kvk.II.37.714/2018/2. sz. végzésben foglaltakat, vizsgálta a választási bizottságok ezzel kapcsolatos álláspontját. A Kúria ennek eredményeképpen arra jutott tehát, hogy nagyobb részben az FVB érveit osztja az egyes cikkek tartalmának tételes értékelése terén, ugyanis ténylegesen megjelentek kampányelemek, (a lap semlegességi nyilatkozata ellenére is). Egyetértett a Kúria az FVB-vel, hogy a 32. lapszámban a „A hosszú volt az út a nyóckertől a Józsefvárosig” című cikkben a kampánytevékenység is megállapítható. Ennek a cikknek nincs úgymond „közjogi” aktualitása, egy a kerület egyik országgyűlési képviselőjével K.M. folytatott, fakultatív időben és formában megvalósult „kerületi séta” és interjú volt, amely egyszerre mutatta be a kerület elmúlt éveinek eredményeit (szinte beszámoló jelleggel) és tartalmazta a hivatalban lévő polgármester jövőre szóló terveit.

[44] A beszélgetés során az országgyűlési képviselő is kifejtette, hogy „fontos, hogy egyetértsünk abban, hogy merre tovább, hiszen, ha nem így lenne, csak végeláthatatlan egyeztetések, a lényegtől egyre távolabbra vivő viták lennének”. A polgármester szerint pedig „folytatjuk a rendteremtést, ami elengedhetetlen feltétele a további fejlődésnek”.

[45] Az interjút tehát annak időpontja és az újság kampányidőszakban történő megjelentetése, és tartalma alapján az FVB alappal minősítette kampánytevékenységként, ami befolyásolhatta az esélyegyenlőséget, még akkor is, ha a választási és a kampány szó nyelvtanilag nem jelenik meg.

[46] Egyetértett a Kúria azzal is, hogy K.M. országgyűlési képviselővel a 31. számban megjelent 2 oldalas interjú is felvetette a lap részéről az esélyegyenlőség sérelmét. A cikk megjelentetése ugyanakkor nem elsősorban a képviselő nyilatkozata – mindazonáltal szöveghűen visszaadó – tartalma miatt releváns, bár kétségtelen, hogy kifejezett riporteri kérdésre kifejti benne a hivatalban lévő városvezetésről és az ellenzékről alkotott véleményét is. Az aggály e vonatkozásban jobbára az, amint arra az FVB is rámutatott, hogy a kampány finisében, mindkét lapszámban kizárólag csak a S.B. támogató országgyűlési képviselővel készült riportot közöltek (nincs adat arra, hogy ezt ő kérte volna), tehát a szerkesztőség fakultatív döntése volt, miközben a kerület ellenzéki országgyűlési képviselője nem kapott teret. Ezen szerkesztési megfontolások választási kampány idején ugyancsak felvetik az esélyegyenlőség sérelmét. Rögzíti ugyanakkor a Kúria, hogy a „Szabadságkoncerten” való részvételről tudósítás, valamint két további kerületi rendezvényen való részvétel során történt polgármesteri megnyilvánulás (amely egy-egy konkrét beruházás sorsáról szólt), önmagában nem volt kampányelemnek tekinthető, (irodaház avatás, kerületi családi pikniken elhangzó bölcsőde és játszótér bővítésre vonatkozó tájékoztatás), mely már a konkrétsága okán sem volt a választással szoros összefüggésbe hozható megnyilvánulás.

[47] Osztotta ugyanakkor a Kúria a kérelmezőnek a két lapszámban is megjelent „Politikai helyzetelemzés” c. cikkel kapcsolatos kifogását. E kérdéskört mindkét választási szerv figyelmen kívül hagyta.

[48] A Kúria e körben arra mutat rá, hogy a lap „saját vállalása” szerint a politikai hirdetésnek a kampányban nem adott helyt, jelölteket és programjaikat nem ismertette, de a választási kampány ettől függetlenül megjelent a hasábjain különféle formában. Az egyik a közvélemény-kutatási eredmények publikálása volt. Ez önmagában nem kifogásolható, belefér a tájékoztatási kötelezettség kereteibe, még az is a szerkesztői szabadság részeként értelmezhető, hogy melyik erre szakosodott intézet adatait jelentesse meg. Abban viszont osztja a kérelmező nézetét, hogy a cikk nem egyszerűen adatok ismertetése, hanem ahhoz kérdésfeltevésre adott válasz formájában megjelenő politikai véleménynyilvánítás (elemzés) társul, amely nyílt állásfoglalás a jelöltek alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról. A teljes ellenzék, benne a kerületi ellenzéki polgármesterjelölt negatív színben feltüntetése mellett a régi polgármester behozhatatlan előnyét jelzi előre, kvázi az ő támogatására buzdít. Mindez szintén alkalmas az esélyegyenlőség csorbítására.

[49] A Kúria a fentiekben már rögzítette, hogy egyik választási bizottság sem reagált arra a felvetésre, hogy egyébiránt a két lap összességében azért sérti az esélyegyenlőség elvét, mert indokolatlanul eltúlzott megjelenítési lehetőséget ad a regnáló polgármesternek (helyettesnek, a képviselőknek) e körben függetlenül az adott cikkek tartalmától. Az FVB a határozata 5. oldalán pontos kimutatást készített az érintett oldalakról, szám szerint és rajta lévő tartalom megjelölésével, de ennek semmilyen konzekvenciáját nem vonta le, ahogy az NVB sem, noha a határozata indokolásának elvi alapjaként feltüntetett kúriai határozatok között többet is felsorakoztatott. Ezek közül például rámutatott, hogy ugyan a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, arra tekintettel azonban, hogy a helyi önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy akárcsak látszat, ha a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget (Kvk.I.37.416/2018/3.).

[50] A Kúria külön utal a Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésre, amely rámutatott, hogy a sajtótermék megjelenési területén széles körben eljut választókhoz. Az a körülmény, hogy a lapnak szinte minden oldalán megjelenik a jelölt neve, fényképe, a róla szóló tudósítás önmagában elegendő a választói akarat befolyásolására. Az ilyen mértékű túlzott szerepeltetés alkalmas arra, hogy helyi szinten a jelöltek egyenlő esélyét megbontsa a választói akarat kialakításában, mellyel sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti alapelv.

[51] A Kúria utal arra is, hogy ugyanezen határozat rögzíti, hogy ez mérlegelési kérdés, mindig az eset összes körülményei döntik el, hogy az egyébként a település vezetőinek többszöri megjelenítése kifogásolható-e vagy sem. A Kúria a lap áttanulmányozása után úgy ítélte meg, hogy noha hivatalos rendezvények, alkalmak kapcsán kétségtelen a lapokban a polgármester gyakori szerepeltetése, de a lap egésze ettől önmagában nem sérti az esélyegyenlőséget, e körülmény nem éri el azt a szintet, ami ennek megállapítására alkalmas lenne (ezt a választási szervek sem állapították meg, bár külön indokolását sem adták). Az esélyegyenlőség sérelmét a fentiekben részletesen kifejtettek szerint a kérelmező által is felhozott és az eljárásban vizsgált konkrét cikkek jelentették. Erre tekintettel értékelte úgy a Kúria, hogy az esélyegyenlőség alapelvének megsértésén túl a kérelmező által megjelölt további alapelvi rendelkezések sérelme egyértelműen nem megállapítható.

[52] Minderre tekintettel a Kúria megváltoztatta az NVB határozatát az FVB határozatára kiterjedően, és a Ve. 218. § (2) a) és b) pontja szerint a jogsértést megállapította, és a jogsértőt a további jogsértéstől – a jövőbeni választási kampányidőszakok tekintetében – eltiltotta.

[53] A Kúria a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezte a média-tartalom szolgáltatót a rendelkező rész közzétételére. Mivel e szabályok szerint két lapszámban előforduló jogsértő tartalmakat egy lapszámban kell a jogsértő közléshez hasonló módon közzétenni, ezért a Kúria ennek módját is a jogszabály szövegezéséhez képest konkrétabban határozta meg, tekintettel arra, hogy a Kúria határozatának egyértelmű és végrehajtható rendelkezéseket kell tartalmaznia.

[54] A Kúria a Ve. 219. §-a és a Ve. 152. § (2) bekezdésének alkalmazásával bírságot is kiszabott, melynek indokoltsága és összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy régóta kialakult joggyakorlatot sértett meg a Józsefváros című lap, az a választási eredmények befolyásolására alkalmas volt, és súlyosító körülmény volt az, hogy az adott kerületben az egyetlen központilag, ingyenesen terjesztett közszolgálati jellegű önkormányzati tájékoztatás keretében, közpénzből valósult meg a jogsértés. Ugyanakkor a kérelmező kérelmével szemben maximális bírság kiszabása nem volt indokolt, mivel nem országos, hanem kerületi lapról van szó, a lap érdekében eljáró szervezetek nyilatkozataiból kitűnően a semlegességre való törekvésre volt kialakított koncepciója a lapnak (kampányra utalás teljes mellőzése a lapból), azonban egy-egy cikk, interjú vonatkozásában nem sikerült azt megvalósítani. Az egyenes szándék ezért nem volt egyértelműen megállapítható. A kérelmező nem tárt fel és a Kúriának sincs hivatalos tudomása a jogsértés ismétlődő jellegéről. Ezért a maximálisan kiszabható bírságnál eggyel alacsonyabb nagyságrendű bírság (a maximum 5-10%-a közötti összeg) kiszabása elegendő volt a megfelelő visszatartó erő eléréséhez az egyéb jogkövetkezményekre is figyelemmel.

[55] A Kúria a megfizetés módjának meghatározását – elfogadott végrehajtási rendelet hiányában – a Ve. 219.§ (3) bekezdésére figyelemmel az NVI feladatává tette.

Záró rész

[56] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdése – tárgyaláson kívül bírálta el.

[57] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (5) bekezdése alapján az állam viseli.

[58] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 20.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró