Kvk.V.37.620/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.620/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
                          Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró,
                          Dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmező:
A képviselője: Dobrossy és Alexa Ügyvédi Iroda,
            ügyintéző: dr. Szabados Gergő ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2019. május 10. napján kelt 102/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 102/2019. számú határozatát részben megváltoztatja, a kérelmezőnek a 2019. május 06-ai Tények 18.00 órai műsora, a Tények röviden műsora, továbbá 2019. május 08-án a Tények 18.00 órai műsora vonatkozásában a kifogást elutasítja, a bírság összegét 5.450.000 (azaz ötmillió-négyszázötvenezer) Ft-ban határozza meg, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 7.000 (azaz hétezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. A fennmaradó felülvizsgálati eljárási részilletéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A kifogást tevő 2019. május 9-én kifogást terjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek a kérelmező részéről történt megsértése miatt. Előadta, hogy 2019. május 04. és 09. közötti napokon a kérelmező a Tények című műsoraiban csak és kizárólag a Fidesz-KDNP jelölő szervezet kampányáról számolt be. Az ellenzéket legfeljebb negatív formában említette meg, annak ellenére, hogy több sajtótájékoztatójuk is volt a megjelölt időszakban. A kifogásban hivatkozott kúriai ítéletekre, és napokra bontva megjelölte a sérelmezett műsorszámokat, híradásokat, továbbá mellékelt egy összeállítást más pártok ugyanazon időszakban tartott sajtótájékoztatóiról.    
[2]    A kifogást tevő kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő kötelezését annak közzétételére, eltiltását a további jogszabálysértéstől, és mivel az NVB hasonló jogsértést miatt már többször elmarasztalta a kérelmezőt, terhére bírság kiszabását.
[3]    Az NVB beszerezte a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint négy híradás nem minősül választási kampányban való részvételnek, kettőben ellenzéki jelölőszervezetek álláspontja is ismertetésre került, míg egyet az NVB már értékelt. A fennmaradó műsorok 3 napra esnek, ami pedig nem elégséges a műsorfolyam megítélésére, egyedi esemény pedig nem történt. Alapelveket nem sértett, így a bírság teljességgel alaptalan.

Az NVB határozata

[4]    Az NVB a 2019. május 10. napján kelt 102/2019. számú határozatával a kifogásnak 15 műsorszám vonatkozásában helyt adott és megállapította, a kérelmező megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveket azzal, hogy a Tv2 Tények 18.00 órakor kezdődő kiadásai, Tények Röviden, Tények Reggel, Tények Este és Tények Extra kiadásainak 2019. május 6-a és május 9-e közötti műsorfolyama a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek számára aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosított, mint más jelölő szervezeteknek. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Tények című műsor megjelölt kiadásai előtt tegye közzé, továbbá 7.450.000 Ft bírságot fizessen meg.
[5]    Döntését a Ve. 2.§ (1) bekezdés c), e) pontok, 139.§-141.§, 152.§ (1)-(3) bekezdések rendelkezési alapján hozta meg, hivatkozott a Kúria döntéseire is.
[6]    Indokolása szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható, meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. Figyelemmel a hasonló tényállás alapján 2019. május 9-én meghozott Kvk.1.37.572/2019/2. számú kúriai döntésre is, az NVB nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, amely szerint kettő hét vonatkozásában kellene vizsgálni a műsorfolyamot. A kifogás alapján egy naponta többször megjelenő műsorszám négy napon át tartó vizsgálatára került sor, ami elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének értékeléséhez.
[7]    Tételesen megjelölte az NVB azokat a műsorszámokat, amelyekben foglaltakat az európai parlamenti választásra tekintettel kampánytartalmúnak értékelt, és megindokolta azt is, amelyeket abból kizárt. A kérelmező 2019. május 06-ai Tények 18.00 órai műsorában, a Tények röviden, továbbá a május 08-i Tények 18.00 órai műsorában megjelent híradásokat is a kampányhoz kapcsolódónak értékelte.  
[8]    Az NVB szerint a kérelmezőnél a jogsértés hasonló tényállás alapján való többszöri megállapítása, továbbá az a tény, hogy más jelölő szervezetek az adott időszakban számos témában tartottak sajtónyilvános rendezvényeket, amelyekről vagy nem került sor beszámolóra, vagy amennyiben a kifogásolt műsorokban más jelölő szervezetek is  megjelentek, kizárólag negatív kontextusban számoltak be róluk, szemben a FIDESZ-KDNP álláspontját közvetítő megjelenésekkel, megalapozza a kifogást, hogy a műsorfolyamban tartósan és súlyosan sérült a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, a jóhiszemű  és  rendeltetésszerű joggyakorlás  alapelve.
[9]    Hangsúlyozta továbbá, nem lehet eltekinteni attól, hogy az NVB és a Kúria több alkalommal is megállapította a kampányidőszakban a kérelmező Tények című műsorának műsorszerkesztési gyakorlatával összefüggésben, az nem összeegyeztethető a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekkel, majd részletezve a döntéseket kifejtette, a kérelmező szerkesztői gyakorlata elsődlegesen a FIDESZ-KDNP kampányeseményeinek bemutatására irányult, sorozatos jogsértő műsorszerkesztési gyakorlatán nem változtatott. Az alapján, hogy a kérelmező a választási eljárásban többször követett el – jogerős határozatban megállapítottan - jogsértést, az NVB szerint az ismételt jogsértéseket szándékosan követi el, amely miatt a jogkövetkezményeket (Ve. 152.§) viselni köteles.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[10]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának a megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését, harmadlagosan annak mérsékelését kérte.
[11]    Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban, a 141.§-ban, 142.§-ban, a 151.§ (1) bekezdésében, 152.§ (2) bekezdésében foglaltakat, hivatkozott kúriai döntésekre is.
[12]    Kifejtette, hogy 2019. május 06-án a Tények 18.00 órai műsorában, a Tények röviden, továbbá a május 08-án a Tények 18.00 órai műsorában megjelölt négy híradás, amely a Kormány és a miniszterelnök működéséről számolt be, a Ve. 142.§-a alapján a választásban való részvételnek nem minősül, a Kormány ugyanis nem alanya a választási eljárásnak. A kérelmező más műsorszám közreadásának kampánytevékenységben történt értékelését nem vitatta.
[13]    A kérelmező szerint a kifogásban megjelölt híradó adások nem teljesítik a műsor vizsgálhatóságára vonatkozó azon követelményt, hogy az érintett műsorfolyamnak a választási eljárás időszakát, de annak átfogó részét, legalább két hetet magában kellene foglalnia. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek, a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. A kifogást előterjesztő által megjelölt időintervallum eleve kizárja a tartós esélyegyenlőség lehetőségét.
[14]    A kifogásnak való helyt adás esetén az NVB határozatával korlátozná a kérelmező, mint kereskedelmi médiaszolgáltató szerkesztői szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos jogait.
[15]    A kérelmező sérelmezte a bírság kiszabásának jogszerűségét és annak összegét, a döntés hiányos indokolását. 

A Kúria döntése és jogi indokai

[16]    A kérelmező felülvizsgálati kérelme részben alapos.
[17]    A kifogást tevő az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása során a kérelmező tevékenységét a választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A médiaszolgáltatók választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Ve. 151.§ (1) bekezdése alapján az NVB bírálta el.
[18]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében négy műsorszám vonatkozásában állította, hogy azok tartalmuk alapján, törvényi előírás folytán nem minősíthetők a választási kampány körében. Rögzíti a Kúria, hogy az Alaptörvény 15.–18. cikkeiben foglaltak szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A Ve. 142.§-a akként rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. E törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „A Kúria a 2014-es választások során több eseti döntésében kimondta, hogy nem minősíthető kampánytevékenységnek a választási kampány időszaka alatt állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése. Tehát mindazon feladatok ellátása, amelyek az adott szerv feladatkörébe tartoznak. Ennek a bírói gyakorlatnak szükséges a Ve.-ben való megjelenítése.”
[19]    Az alapján, hogy a kérelmezőnek a 2019. május 06-ai Tények 18.00 órai műsorában, a Tények röviden műsorban, továbbá május 08-án a Tények 18.00 órai műsorában megjelölt négy híradás a Kormány, illetve a miniszterelnök kormányzati tevékenységéről számolt be, és a kifogást tevő kifogásában amellett, hogy e négy műsorszámot feltüntette a kifogásolt hírműsorok között, de külön indokolást hozzájuk nem fűzött, továbbá az NVB határozata a négy műsorszámhoz csak annyi indokolást tartalmaz, hogy azok a migrációra vonatkozó álláspontot erősítő tartalmakkal bírnak, illetve az egyikben utalás is történik a választásra, a Kúria azt állapította meg, hogy e négy műsorszám bemutatása nem minősül választási kampánytevékenységnek. Az NVB alapos indokolás nélküli határozatrészét a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alkalmazásával megváltoztatta, és a négy műsorszámra a kifogást elutasította. 
[20]    Rögzíti a Kúria, hogy a kérelmező Tények című műsorát 2019. április 24-29. közötti időszakban értékelő 88/2019. számú határozatában az NVB a választási tevékenység körében maga sem vette figyelembe a Kormány tevékenységéről szóló híradásokat. A Kúria esetei döntéseiben azonosan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Kormány nem alanya a választási eljárásnak, tevékenysége a kampányidőszakban ugyanakkor érintheti a választással kapcsolatos viszonyokat, választási időszakban a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységét a kúriai döntések nem minősítették választási kampánynak (Kvk.II.37.478/2014./2., Kvk.II.37.398/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.328/2014/6.).
[21]    A kérelmező jogsértőnek értékelte az NVB határozatát a kifogással érintett időszak terjedelme miatt. A Ve. 2.§ (1) bekezdés szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá az e) pont alapján a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (Ill. 1.) IM rendelet 30.§-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[22]    Az NVB 2019. május 06., 07., 08. és 09. napokra, azaz négy napos időintervallumban állapította meg a kérelmező jogsértő magatartását ugyanazon műsor, a Tények különböző napszakban és időtartamban közzétett híradásai miatt. Az egymást követő négy napon, és az egyes napokon belül több időszakban közzétett ugyanazon műsort az NVB helyes döntéssel minősítette műsorfolyamnak, amelyben csak egy jelölő szervezet kampánytevékenységének bemutatása sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet. A Tények című műsorok négy egymást követő napon történt, naponta többször ismétlődő közzétételének az NVB részéről műsorfolyamként való meghatározása megfelel az alkalmazott joggyakorlatnak (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.I.37.572/2019/2.). 
[23]    A Kúria álláspontja szerint a kérelmező az általa megjelölt szerkesztői szabadságával és véleménynyilvánítási szabadságával kampányidőszakban a Ve. előírásaira figyelemmel élhet, a Ve. hatálya alól e jogokra hivatkozásával nem kerülhet ki. Az NVB jogait és kötelezettségeit a jogalkotó a Ve.-ben meghatározta, a 151.§ (1) bekezdésében meghatározott eljárási kötelezettségét teljesítette a kifogást tevő kifogásáról való döntéshozatal során, így a kérelmező hatásköri kifogásának jogszabályi alapja nincsen. A 3096/2014 AB határozatra, azzal összefüggésben az országos kereskedelmi médiaszolgáltató voltára és a szerkesztői szabadság korlátozhatóságának kérdésére a kérelmező megsértett jogszabályhely megjelölése, kifejtett indokolás nélkül, így megalapozatlanul hivatkozott.
[24]    A bírság kiszabásának szabályait a Ve. 152.§-a tartalmazza. Az NVB döntése indokolásában részletesen ismertette kérelmezőnek a kampányidőszakban a Tények című műsor szerkesztésével összefüggésben meghozott, a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontokban szabályozott alapelvek sérelmét megállapító határozatait, az azok felülvizsgálata során meghozott kúriai végzéseket. Rögzítette, hogy a választási kampány 50 napjából 32 napot ölelt fel a kérelmező jelölő szervezetek sérelmére megvalósított jogsértő műsorszerkesztése, amelyekről a jogerős határozatokból tudott, gyakorlatán mégsem változtatott, súlyosan megsértve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A kérelmező az ismételt jogsértést szándékosan követte el. Az NVB rögzítette a bírságösszeg meghatározása során értékelt tényeket, körülményeket.
[25]    A Kúria megállapította, hogy a jogsértések alapján az NVB jogszerűen rendelkezett a jogkövetkezményekről, részletesen feltárta a bírság kiszabásának alapjául szolgáló bizonyított tényeket, a mértékének meghatározása során értékelt körülményeket. A Kúria megváltoztatta az NVB határozatát, így kevesebb azoknak a műsorszámoknak a száma, amelyekkel a kérelmező a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket megsértette, amely megalapozta a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alkalmazásával a bírság összegének arányos mértékű csökkentését.
[26]    A megváltoztatással érintett határozatrészen kívül a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria jogsértést az NVB határozatában nem állapított meg, így a határozat további részeit a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[27]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[28]    A felülvizsgálati kérelem részben alapos, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdés szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték részösszegének viselésére köteles a kérelmező a Ve. 228.§ (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630.§ (5) bekezdés, valamint a Kp. 35.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101.§ (1) bekezdésében, 102.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A fennmaradó felülvizsgálati eljárási illetéket a személyes illetékmentességben részesített NVB helyett az Állam viseli.
[29]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 16.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Stefancsik Márta  sk. bíró