A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.424/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
A kérelmező: ()
A kérelmező képviselője: Dr. Schubert Magdolna ügyvéd ()
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 330/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. április 5-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) Magyarország Kormánya, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által alapított „Kövess minket 2022 Kft.” által kihelyezett plakátok miatt. Állította, hogy azok sértik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkében nevesített szabad választáshoz való jogát, Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (2) bekezdésében foglalt, az alapjogai politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jogát; e jogai érvényesítését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelvekre hivatkozással kérte.
Az NVB határozata
[2] Az NVB a 2022. április 8. napján meghozott 330/2022. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította.
[3] Indokolásában a CÖF és a CÖKA állami forrásból származó kampányplakátjai körében - utalva a saját korábbi határozatára [121/2022. számú NVB határozat] és a Kúria joggyakorlatára [Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2., Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozat] - kifejtette, a felvetett kérdés vizsgálatára egyetlen választási bizottságnak sincs hatásköre, következésképpen a kifogás ezen részét a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] Az érdemi elutasítás kapcsán rögzítette, hogy az „Őrizzük meg Magyarország biztonságát és békéjét!” feliratú Kormányplakát a Ve. alkalmazási körén kívül esik, így az a Kormány Alaptörvény 15. cikke és IX. cikk (2) bekezdése szerinti feladata végrehajtásaként, nem pedig a választási kampányba való beavatkozásnak értékelhető.
[5] A „Védjük meg a gyerekeket!” és az „Április 3-án szavazzunk nemmel!” népszavazási plakátok (a továbbiakban együtt: népszavazási plakát) kapcsán megállapította, annak ellenére, hogy azokon nem szerepel jelöltre, jelölő szervezetre, annak emblémájára, jelmondatára vonatkozó utalás, egyértelműen és közvetlenül a népszavazási eljárásban való választópolgári befolyásolásra alkalmas, „nem”-mel való szavazásra buzdítanak, amely azonban nem sérti a Ve. alapelveit, így a kifogás e részét a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[6] Az NVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy az jogszabálysértő és „a mérlegelési jogkörben hozott döntéseket illetően megalapozatlan”. Kérte az NVB határozatnak a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását és az Egyezmény Első kiegészítő Jegyzőkönyve 3. cikkében megfogalmazott szabad választáshoz való joga megsértésének, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt, az alapjogai politikai és más véleménye tekintet nélküli biztosításához fűződő joga megsértésének, és mindezzel együtt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek alapjogai sérelmét okozó megsértésének megállapítását. Kérte továbbá a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a jogsértés orvoslását.
[7] Érintettsége körében ellenzéki meggyőződésű választópolgári minőségére és a plakátok elleni személyes tiltakozására - plakátdekorálás - hivatkozott.
[8] Az ügy érdemét illetően felhívta a figyelmet arra, hogy a 2018-as EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) zárójelentés és a 2022. időközi jelentés súlyos megállapításokat tartalmaznak az államnak a választási kampányba való beavatkozását illetően.
[9] Álláspontja szerint az NVB határozatnak a kormányplakáttal szembeni kifogás elutasítása körében kifejtett érvelése az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak a jelentésükkel ellentétes értelembe való átfordítása. Szintén nehezen értelmezhető megalapozottnak az NVB határozat azon állítása, miszerint az Alaptörvény idézett rendelkezése alapján a Kormány ezzel a kampányolással a tényeken alapuló helyzetet objektíven, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutató tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. Kifejtette, az NVB határozata tartalmaz még egy semmivel alá nem támasztott és alá nem is támasztható értékelést arról, hogy a médiában és a közterületeken folytatott kampány keretében terjesztett kormányplakát nem hordoz a választópolgárok befolyásolására alkalmas üzenetet. „Ez az okfejtés nyilvánvalóan megalapozatlan”, hiszen valamennyi ilyen hirdetményen szerepel a miniszterelnök fényképe.
[10] A CÖF-CÖKA plakátok kapcsán tett megállapítások körében előadta, hogy logikailag tarthatatlan és minden törvényes alapot nélkülöz az NVB azon érvelése, hogy ha más szerv jogosult vizsgálatot végezni, akkor a választási szervnek onnantól nincs joga dönteni az esélyegyenlőség alapelvének megsértése ügyében.
[11] Hivatkozása szerint az NVB határozatnak a népszavazási plakátra vonatkozó megállapításai tényszerűen sem felelnek meg a valóságnak, mivel a fideszes családvédelmi kampány magában foglalja az ellenzéki pártok politikai vezetői családellenességének bírálatát.
[12] A Kúria felhívására előterjesztett nyilatkozatában a CÖKA az NVB határozat helybenhagyását kérte.
[13] A Kormány a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére részletesen nyilatkozott, amelyben elsődlegesen az NVB határozat helybenhagyását; másodlagosan, illetve harmadlagosan a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be, továbbá mert a kérelmező a korábbi vélt jogsérelmeit adta elő ismételten, de új jogsérelemre nem hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[15] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
[16] A jogorvoslat körében az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában leszögezte, a jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
[17] A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[18] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont].
[19] A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
[20] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[21] A bírósági felülvizsgálat nem általános és teljeskörű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben ezért nem elegendő a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését milyen okból sérti.
[22] A Kúria nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát [Kúria, Kvk.I.39.411/2022/3.].
[23] A Kúria Kvk.VI.38.257/2019/2. számú határozatában foglalt megállapítás szerint a jogszabálysértésre való hivatkozás a felülvizsgálati kérelem nélkülözhetetlen tartalmi eleme. Meg kell jelölni azt a választásra irányadó jogszabályi rendelkezést, vagy a választás és választási eljárás azon alapelvi rendelkezését, amelybe a kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata ütközik.
[24] A Kúria a Kvk.VII.39.409/2022/2 számú határozatának elvi tartalma szerint a kérelmező kérelmében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem vizsgálhatóak.
[25] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmét alapjogai megsértésére hivatkozással nyújtotta be, az a támadott határozattal kapcsolatos, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában előírt jogszabálysértésre való hivatkozást nem tartalmaz. A jogi képviselővel eljáró kérelmező az NVB határozattal összefüggő sérelmeit csupán szövegesen jelenítette meg. A „nehezen értelmezhető”, „alá nem támasztott”, „nyilvánvalóan megalapozatlan”, „tényszerűen sem felelnek meg a valóságnak” állítások azonban önmagukban – konkrét jogszabálysértés megjelölés hiányában – nem értelmezhetők.
[26] Bár a felülvizsgálati kérelem - a [6] bekezdésben foglaltak szerint - tartalmazza az Egyezmény Első kiegészítő Jegyzőkönyve 3. cikke, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megjelölését, azonban a kérelmező azokat nem az NVB határozattal összefüggésben állított jogszabálysértésként hivatkozta, hanem azok alapján „alapjogai sérelmét okozó megsértésének megállapítását kérte”.
[27] A Ve. felhívott rendelkezései értelmében a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a kérelmező helyett megjelölje a jogszabálysértést. Ezzel megsértené a tisztességes eljárás - fair trail – követelményét is, hiszen olyan jogszabálysértésre való hivatkozás alapossága kérdésében foglalna állást, amelyet a kérelem előterjesztője meg sem jelölt a kérelmében.
[28] Mérlegelési jogkörben hozott határozatnak az a határozat minősül, amelyben a jogalkalmazó a döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki. Ilyenkor a jogalkalmazó szerv mérlegeléssel választhat több jogszerű döntés közül. Ez az anyagi jogi mérlegelés nem azonos a bizonyítékok értékelésével, mint eljárásjogi természetű mérlegeléssel. Az NVB a választási kifogás elbírálásakor a bizonyítékok alapján dönt a jogsértés fennálltáról vagy hiányáról, azaz a jogsértés megállapítása, a Ve. alapelvi rendelkezései megsértésének értékelése nem mérlegelési kérdés.
[29] Az NVB határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, így ezen jogalapra való hivatkozás sem volt elfogadható.
[30] A fentiekre tekintettel a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[31] A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elégséges a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabály, mely rendelkezését milyen okból sérti.
Záró rész
[32] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás illetékmentes.
[33] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti eljárásban bírálta el.
[34] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 15.
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró