Kvk.VII.39.273/2022/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.273/2022/5.

A tanács tagjai:

Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt …

A kérelmező képviselője: … …

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 132/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 132/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] … (a továbbiakban: Jelölt) Bács-Kiskun Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében (a továbbiakban: Bács-Kiskun 05. OEVK) az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltjeként képviselői mandátumot szerzett, jelenleg országgyűlési képviselő, egyben az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az említett jelölő szervezetek képviselőjelöltje.

[2] A Jelölt 2022. február 21-én, a ... közösségi oldalán az alábbi szövegű bejegyzést tette közzé: „Megérkezett a Gimnáziumba az első laptop szállítmány. 120 9. évfolyamos diák, 20 pedagógus veheti használatba már a napokban az új eszközöket.” A bejegyzésben szereplő fényképfelvételeken a Jelölt látható, amint – feltehetően laptopokat tartalmazó – dobozok pakolásában segédkezik egy gépjárműnél, majd ugyanilyen dobozok mellett áll egy helyiségben, illetve mások mellett figyelemmel kíséri egy laptop beüzemelését. A Jelölt bejegyzésében foglaltakról ugyanezen a napon a ... portál is hírt adott „A fideszes pont a kampányban kezdett heves laptoposztásba egy gimnáziumban” című cikkében. A cikk idézte a Jelölt bejegyzésének szövegét, hozzáfűzve, hogy „a feltöltött fotók tanúsága szerint a honatya maga is részt vett a pakolásban”.

[3] A kérelmező kifogást nyújtott be Bács-Kiskun Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mert álláspontja szerint a Jelölt a fenti magatartásával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt – a választás tisztaságának megóvását, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró – alapelveket. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a Jelölt eltiltását a további jogszabálysértéstől, és vele szemben bírság kiszabását. Bizonyítékként a Jelölt közösségi oldalára, illetve a ... portálra mutató internetes elérhetőségeket jelölt meg.

Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elsőfokú határozata

[4] Az OEVB a 6/2022. (II. 25.) számú, fellebbezett határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a Jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjaiban foglalt alapelveket, és eltiltotta a további jogsértéstől.

[5] Indokolása szerint kampányidőszakban a Jelölt személye a választók nagy többsége számára összekapcsolható az őt indító jelölő szervezettel. Szereplése kampányidőszakon kívül akár a kormány feladatkörében eljárva történt megjelenésnek is minősülhetne, ám kampányidőszakban nem elválasztható a kampánytól és a jelölő szervezetétől. A képfelvételek szerint az eseményre az iskolában az alatt az idő alatt került sor, amíg az iskola a tanulók felügyeletét ellátta, hiszen a képek tanúsága szerint több tanuló is részt vett az eseményen. Ezért megállapította, hogy a Jelölt megsértette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésében foglalt tilalmat, ezáltal pedig megvalósult a választási alapelvek sérelme is.

A fellebbezések

[6] A Jelölt fellebbezésében az OEVB elsőfokú határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy nevelési-oktatási intézményben jogellenes kampánytevékenységet folytatott volna, azok ennek igazolására nem alkalmasak.

[7] A FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Jelölő szervezet) fellebbezésében ugyancsak az OEVB elsőfokú határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Rámutatott, hogy az OEVB a tényállást részben helytelenül állapította meg. Az adott esetben a számítástechnikai eszközök átvételére került sor, azok kiosztására és tantermek látogatására nem. A Ve. szabályainak alkalmazása még a választási időszakban sem vehet olyan irányt, amellyel ellehetetlenítené az országgyűlési képviselők számára a kormányzati programok eredményeinek bemutatását, a végrehajtásában való közreműködést.

A Nemzeti Választási Bizottság másodfokú határozata

[8] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a felülvizsgálni kért határozatával az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

[9] Indokolása szerint az ügy eldöntése szempontjából irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat. A Jelölt közösségi oldalán közzétett bejegyzése és a ... portál cikke alapján megállapította, hogy a Jelölt, mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképpen a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltjeként mandátumot szerzett országgyűlési képviselő vett részt a kifogásolt eseményen. Kifejtette, hogy az országgyűlési képviselők esetében az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátás kereteit; eszerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen a saját választókerülete lakossága tekintetében látja el a képviseleti tevekénységét – mindenképp ide sorolható a választókerület érdekében végzett lobbitevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel. A választókerületben működő oktatási intézmények részére számítástechnikai eszközök biztosítása ilyen eseménynek értékelhető. Kiemelte, hogy a Jelölt a közösségi oldalán, mint országgyűlési képviselő szerepel, a kifogásolt eseményről szóló bejegyzésében nem utal sem a jelölti minőségére, sem az őt támogató jelölő szervezetekre, továbbá, a ... cikkében sincs utalás sem a jelöltségére, sem az őt támogató jelölő szervezetekre, a választási eljárással összefüggésbe hozható elem nem szerepel. Nem volt olyan áthallásos megjegyzés, amely igazolná azt, hogy a Jelölt megjelenése valójában bújtatott jelölti kampánytevékenység lenne. Mindezek alapján arra jutott, hogy a Jelölt kifogásolt magatartása nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat befolyásolása volt, emiatt a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására sem volt mód.

A bírósági felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata

[10] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB másodfokú határozatának megváltoztatását, és a kifogásának helyt adva a jogszabálysértés tényének megállapítását, a Jelölt további jogszabálysértéstől való eltiltását, és vele szemben bírság kiszabását kérte.

[11] Jogi álláspontja szerint az NVB a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értékelte. Megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a Jelölt a kifogásolt magatartását országgyűlési képviselőként tanúsította, és hogy az nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek. A határozatban is felhívott 3257/2019. (X. 30.) AB határozatra utalva kifejtette: a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok szerint a Jelölt a köznevelési intézményben tett látogatásáról és a számítástechnikai eszközök ünnepélyes átadásáról szóló beszámolóját és gyermekeket ábrázoló fényképfelvételeket kampányidőszakban töltötte fel a jelölő szervezetek logóit és nyilvánvaló kampánycélokat szolgáló bejegyzéseket nagy számban tartalmazó közösségi oldalára, ezáltal azt kampánytevékenységgé tette. Új bizonyítékként hivatkozott a Jelölt közösségi oldalán 2022. február 19. és március 1. között megjelent bejegyzésekre annak igazolásaként, hogy a Jelölt a közösségi oldalán döntő mértékben kampánytevékenységet folytat. Az NVB nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a Jelölt tevékenysége nem merült ki egy, a választókerületében megrendezett protokolláris eseményen való részvételben, hanem a saját személyét helyezte a fókuszba: lényegében saját maga adta át a kormányzati programban beszerzett eszközöket, amiről azután saját maga is számolt be részletesen a közösségi oldalán. A Jelölt a saját személyének középpontba állításával a kormányzati program aktív közreműködőjeként, sőt annak egyik főszereplőjeként volt jelen az átadási eseményen, ezzel pedig azt a megtévesztő látszatot keltette, hogy az eszközök beszerzése a személyes közreműködésével valósult meg. Ezzel szemben a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt létrejöttére és megvalósulására képviselői minőségében ráhatása nem volt. Új bizonyítékként hivatkozott … ... közösségi oldalán szereplő bejegyzésére annak bizonyítására, hogy a számítástechnikai eszközök beszerzése és átadása országos kormányzati programban valósult meg. Hangoztatta továbbá, hogy parlamentáris kormányforma esetén a mindenkori kormánynak valóban élveznie kell a parlamenti többség bizalmát, ebből azonban nem következik, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők tevékenysége azonosítható lenne, a kormánypárti képviselőknek nincs több joguk a kormányzati projektek eseményeiben részt venni, mint bármely más képviselőnek, de annak sincs választójogi relevanciája, hogy az országgyűlési képviselő egyéni választókerületben vagy országos listán szerzett-e mandátumot, az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Hangsúlyozta, hogy a Jelölt által kifejtett kampánytevékenység az Alaptörvény gyermekek jogainak védelméről szóló XVI. cikkére és a Ve. 208. §-a folytán irányadó Nkt. 24. § (3) bekezdésére figyelemmel tiltott helyen és tiltott személyek jelenlétében, illetve felhasználásával valósult meg, amely tilalmak alól a Ve. 142. §-a sem adhat felmentést. A 3257/2019. (X. 30.) AB határozatra hivatkozva hangoztatta, hogy a kampánytevékenység jogszerűségének megítélésekor a gyermekek jelenlétének van döntő jelentősége. A felvételeken a gyermekek nemcsak a háttérben tűnnek fel, hanem a kifogásban bizonyítékként megjelölt internetes oldalak tanúsága szerint a Jelölt személyesen adta át a tanulóknak a számítástechnikai eszközöket. Hivatkozott a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.629/2019/6. számú végzésére és az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek a 2019-es európai parlamenti választásokat megelőzően kiadott közleményére. Utalt a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, azzal, hogy a kormányzati szervek kommunikációs tevékenysége is minősülhet kampánytevékenységnek, ha az átlépi a Ve. 142. §-ában foglalt kereteket, a kampánytevékenységgé minősítést megalapozza, ha azt a választói akarat befolyásolásának megkísérlése céljából használják fel. Sérelmezte, hogy az NVB nem látta el a Ve. 14. § (1) bekezdésében meghatározott alapvető feladatát, sőt azzal kifejezetten ellentétesen járt el.

[12] A Kúria a 2. sorszámú végzésével tájékoztatta a Jelöltet, a 3. sorszámú végzésével pedig a Jelölő szervezetet arról, hogy – jogi képviselővel eljárva – nyilatkozatot tehetnek. A Jelölt ezzel a lehetőséggel nem élt, a Jelölő szervezet részletes, a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltakra reagáló nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 234. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nem alapos.

[14] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy a jelen ügyben felmerülő lényegi jogkérdésekről a Kvk.VII.39.244/2022/4., Kvk.I.39.245/2022/3. és a Kvk.II.39.258/2022/7. számú végzéseiben javarészt már állást foglalt, az eljáró tanács az e végzésekben kifejtett jogi állásponttól eltérni nem kívánt.

[15] Az Alkotmánybíróság a 3256/2019. (X. 30.) AB határozatában és a 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában vizsgálta a Ve. 141-142. §-ai értelmezésének, alkalmazásának alkotmányos szempontjait. Az Alkotmánybíróság – utalva a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatban foglaltakra – kimondta, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Éppen ellenkezőleg, a jogalkotó a Ve. 142. §-a kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is. A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel. A határvonalat – az Alkotmánybíróság megítélése szerint – a Ve. 141. §-a szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti „jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység” között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni. Bár az Alkotmánybíróság ezt a mércét a polgármester, illetve az önkormányzati képviselő megbízatása kapcsán határozta meg, azt azonban a Kúria az országgyűlési képviselő megbízatására is megfelelően alkalmazandónak tartotta.

[16] A konkrét esetben – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – mindössze annyi volt megállapítható, hogy a Jelölt a közösségi oldalán (és annak nyomán a ... portál) 2022. február 21-én a … Gimnáziumba érkező „első laptop szállítmányról” számolt be, a Jelölt – feltehetően a laptopokat tartalmazó – dobozok rakodásában vett részt, és az első laptop(ok) bekapcsolásánál volt jelen. Az adott ügyben tehát – a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben – a kérelmező nem igazolt semmiféle „ünnepélyes átadást”, és „gyermekeket ábrázoló fényképfelvételeket” sem csatolt.

[17] Az NVB határozata részletesen elemezte – ezzel ellentétes állítást a kérelmező sem fogalmazott meg –, hogy a kifogásolt eseményről szóló, bizonyítékként felhozott híradásokban semmi nem utalt arra, miszerint az eseményen a Jelölt nem képviselői, hanem képviselőjelölti minőségében vett volna részt. Direkt kampányelem (pl. pártszimbólum, kampány felirat, jelmondat, választási szlogen) nem jelent meg, a Jelölt személyes újraválasztásának támogatására nem hívott fel. Az eseményre ugyan kampányidőszakban került sor, de nem igazolt olyan konkrét körülmény, amely alapján felmerülhetett volna, hogy a Jelölt magatartásával az országgyűlési képviselői feladatkörében végzett tevékenységének keretein túllépett volna, és így azt „kampánytevékenységgé tette” volna.

[18] Mindezek mellett az a kérelmezői érvelés, illetve szolgáltatott új bizonyíték, amely szerint a Jelölt a közösségi oldalán döntő mértékben kampánytevékenységet folytat, a Kúria megítélése szerint önmagában nem lehetett alkalmas annak alátámasztására, hogy a kifogásolt magatartás maga is kampánytevékenység lenne. A jelen eljárás tárgya a Jelölt konkrét, kifogás tárgyává tett, vizsgált magatartása, nem pedig általánosságban a Jelölt 2022. február havi tevékenysége, márpedig az adott magatartással összefüggésben ilyen megállapítás nem volt tehető.

[19] Igaz, hogy a Jelölt valamennyi fényképfelvételen szerepel, azonban a bejegyzés szövegében saját magára, szerepére vonatkozó kijelentés nincs, így a Kúria azt a kérelmezői érvelést sem tudta elfogadni, hogy a Jelölt az eseményen nem csupán részt vett, hanem „saját személyét helyezte a fókuszba”. A Jelölt „középponti”, „főszereplői” helyzetére alapított kérelmezői hivatkozás a Kúria meglátása szerint – a rendelkezésre álló bizonyítékok tükrében – erőteljes túlzás. A kérelmező konkrétumokkal alátámasztva nem mutatta be, hogy a Jelölt magatartása valóban olyan látszatot keltett volna, miszerint az eszközök beszerzése a személyes közreműködésével valósult volna meg. Az eljárás során nem is volt kétséges, hogy a szóban forgó számítástechnikai eszközök beszerzésére és átadására országos kormányzati programban került sor.

[20] A Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, az eset összes körülményének mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a Jelölt kifogásolt magatartása elsősorban a Kormány „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” című projektjének végrehajtásáról szóló tájékoztatást, nem pedig önmaga képviselőjelöltként történő népszerűsítését célozta. A Jelölt országgyűlési képviselői feladatellátásának keretei között járt el, a kérelmező által megjelölt bizonyítékok alapján önmagában, többlettényállási elemek hiányában pedig nem minősíthető jogszabálysértőnek, hogy az adott választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője, aki egyben az országgyűlési választásokon jelöltként indul, az adott eseményen (laptopok fogadása) részt vett, illetve, hogy erről a közösségi oldalán beszámolt.

[21] Az országgyűlési képviselő az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése alapján a köz érdekében tevékenykedik. Az egyéni választókerület jelenlegi országgyűlési képviselőjének részvétele a kerülete, körzete életét meghatározó eseményen, protokolláris rendezvényen, átadó ünnepségen önmagában nem minősül választási kampánynak, hanem a választópolgáraival való kapcsolattartásnak tekinthető {Kúria Kvk.VII.39.244/2022/4., indokolás [36] bek.}. A regnáló országgyűlési képviselő munkájához hozzátartozik a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel is {Kúria Kvk.I.39.245/2022/3., indokolás [21] bek.}.

[22] A Kúria az NVB határozatának [39] bekezdésében írt azon további érvelést, amely a Jelölt magatartásának jogszerű voltát nem önmagában az országgyűlési képviselői tisztségéből és az e minőségében történt feladatellátásból, hanem abból vezette le, hogy a Jelölt a kormányzó pártok képviseletében szerzett képviselői mandátumot, mint szükségtelent, mellőzi.

[23] Az Alkotmánybíróság a 3256/2019. (X. 30.) AB határozatában (amely a kérelmező által e körben megjelölt, a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.629/2019/6. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárásban született), valamint a 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglalkozott az Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rámutatott: a Ve. szabályai nem értelmezhetők úgy, mintha gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe a köznevelési törvény rendelkezése ellenére megengedett lenne. Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé. Más megfogalmazásban: választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, beszámolón gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen, az ügy körülményeitől függően, így különösen, ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek. Ezt a körülményt az eljárások során alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethet, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének.

[24] Az adott esetben nem állapítható meg, hogy gyermekek részvételével zajló eseményről lett volna szó, hiszen „gyermekeket ábrázoló fényképfelvételek” a csatolt bizonyítékok között nem voltak. Így pedig tényszerűen alaptalan az a kérelmezői hivatkozás, miszerint tiltott helyen és tiltott személyek jelenlétében, illetve felhasználásával megvalósult eseményről” lett volna szó. Iratellenes továbbá az a kérelmezői érvelés, hogy „a kifogásban bizonyítékként megjelölt internetes oldalak tanúsága szerint a Jelölt személyesen adta át a tanulóknak a számítástechnikai eszközöket”, ilyet a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazoltak.Az adott tényállás – pontosabban tényállási hiányosságok – mellett az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglaltak, továbbá az Alaptörvényben biztosított gyermekjogok megsértése fel sem merülhetett, így a részletesen idézett ítélőtáblai végzésnek, az alapvető jogok biztosa és helyettesei által kiadott közleménynek ügydöntő jelentősége nem lehetett.

[25] A Kúria kérelmező által felhívott Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzése teljesen eltérő tényállású ügyben született – szemben a [14] bekezdésben említett határozatokkal – így az a jelen eljárásban nem volt irányadó.

[26] Az adott ügyben az NVB a Ve. 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatát a fentiekre figyelemmel megfelelően látta el, ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[27] Megfelelő, a kifogással és a bírósági felülvizsgálati kérelemmel összhangban álló bizonyítékok hiányában az országgyűlési képviselő tiltott kampánytevékenység miatt nem marasztalható el.

Záró rész

[28] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.

[29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles, tekintettel arra, hogy az Itv. 5. § (2)-(4) bekezdései szerinti nyilatkozatot nem csatolt.

[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2022. március 8.

Dr. Fekete Ildikó s. k.    a tanács elnöke   
Dr. Remes Gábor s. k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró