Az alperes Somogy Vármegyei Kormányhivatal a felperes Balaton partra tervezett üdülőépület építésének engedélyezése iránti kérelmét elutasította. A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte, amit az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasított. A felperesnek a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Kúria befogadta.
A Kúria ítélete szerint az elsőfokú bíróság feltárta a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, a keresetet megfelelően, minden vonatkozásában elemezte és elbírálta, döntésének részletes, az alkalmazandó jogszabályok helyes értelmezésén alapuló indokát adta, kifejtett érveivel a Kúria egyetért. A Kúria ítéletének indokolása szerint az Alkotmánybíróság a 16/2022. (VII. 14) AB határozatával megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénynek a 30 m-es parti tilalmi sáv alóli kivételt engedő szabályainak jelentős részét. A határozat a helyi építési szabályzatok megengedőbb rendelkezéseit nem érintette, így azok hatályban maradtak. A helyi építési szabályzatok törvénytől eltérő rendelkezései ennek ellenére mégsem alkalmazhatók, mivel a törvény átmeneti szabálya ezt kizárja.
Ezért a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el. E rendelkezésnek a hivatkozott törvény 93. § (1a) bekezdése alapján akkor is érvényesülnie kell, ha a helyi önkormányzat a törvényi kötelezettsége ellenére a hatályos településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát nem végezte el és a tiltó szabályozással való összhangját nem teremtette meg. A törvény és a helyi építési szabályzatok átmeneti, a helyi szabályozások törvényi előírásokhoz igazodó módosításáig terjedő időben fennálló kollízióját tehát maga a törvény oldotta fel. Erre az átmeneti időre a helyi építési szabályzatoknak a törvény előírásaival ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók. Az átmeneti kollízió feloldására a bíróságoknak és a hatóságoknak mint jogalkalmazóknak nem kell más eljárást kezdeményezniük, a törvény előírásait alkalmazva kell dönteniük.
A szabályozási partvonal – ellentétben a felperes álláspontjával – a hatályos jogszabályok alapján megállapítható volt.