Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett index.hu hírportálon 2011. május 6-án megjelenített „Rendvédelmi szakszervezetek tüntetése” című íráshoz kapcsolódó képgaléria 7. számú képén az I. és III. rendű felperest, a 16. számú fényképen a II. és IV. rendű felperest úgy jelenítette meg egyedileg felismerhető módon, hogy ehhez nem kérte a felperesek hozzájárulását, így a közzétételhez a hozzájárulásuk hiányzott, megsértette az I., II., III. és IV. rendű felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésért magánlevélben fejezze ki sajnálkozását az I., II., III. és IV. rendű felpereseknek, feljogosította továbbá a felpereseket, hogy a levelek tartalmát nyilvánosságra hozzák.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Pfv.IV.20.784/2013/5. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az Alkotmánybíróság a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatával megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
A Kúria a Kpkf.IV.38.031/2014/2. számú végzésével megállapította, hogy az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatának következtében a Kúria Pfv.IV.20.784/2013/5. számú ítélete a felek közötti jogvita tekintetében joghatás kiváltására nem alkalmas. A Kúria az Alkotmánybíróság határozata alapján a Fővárosi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban meghozott ítéletével a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ítélet indokolása rögzítette, hogy az Abtv. 43. § (1) bekezdéshelyes értelmezése szerint az alkotmányjogi panasz alapján lefolytatott eljárásban a bírósági határozat Alkotmánybíróság általi megsemmisítését követően lefolytatandó bírósági eljárásban az ügyben felmerült alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozatában foglalt jogértelmezési szempontok figyelembe vételével kell eljárni. A felülvizsgálati állásponttal szemben e jogszabályi rendelkezésből nem következik, hogy a bírósági határozat megsemmisítését követően az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott mérlegelési szempontok figyelembe vételével a rendes bíróság nem juthat a korábbi álláspontjával azonos következtetésre.
Érdemben azt állapította meg a Kúria, hogy az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában előírt szempontoknak megfelelően, a rendőrök konkrét tevékenységük közben való fényképezésének és a képfelvételek nyilvánosságra hozatalának célját vizsgálva helyesen jutott a Fővárosi Ítélőtábla arra a következtetésre, hogy az adott esetben a személyhez fűződő jog, ezen belül a képmás védelméhez fűződő jog - jogsértés megállapítását kizáró - korlátozása nem volt indokolt.
Budapest, 2016. április 27.
Kúria Sajtótitkársága