Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 16-án megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2019.04.16:72. A Vht. 141. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a haszonélvező ténylegesen benne lakik-e az ingatlanban, avagy önmagában a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megalapozza a lakottságot és a tényleges ott tartózkodásra tekintet nélkül lakottan kell árverezni az ingatlant? E szempontból mi az eljárás akkor, ha a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggeszti a Ptk. 5:152. § (3) bekezdése alapján?
Ha a végrehajtási árverés során értékesített ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a vevő ezzel a teherrel szerzi meg a tulajdonjogot. A haszonélvezeti jog fennállása „lakottságot” jelent, akkor is, ha a haszonélvező nem lakik az ingatlanban [Legfelsőbb Bíróság/Kúria Pfv.III.20.765/2017/7.], így nincs jelentősége a haszonélvezeti jog gyakorlása felfüggesztésének sem.
[Vht. 141. § (3) bekezdés, Ptk. 5:152. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:71. A munkáltatói fizetési felszólítás a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése c) pontjának kiterjesztő értelmezésével tekinthető-e a követelés elévülését megszakító körülménynek? A követelés esedékessé válásától számított három éven túl benyújtott kérelem esetén is helye lehet-e munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátásának, amennyiben a követelés esedékessé válásától számított 3 éven belül került sor a fizetési felszólításra, és a felszólítástól számított 3 év még nem telt el, vagy az esedékességtől számított három éven túl benyújtott kérelmet az elévülésre tekintettel meg kell-e tagadni?
Az Mt. 285. § (2) bekezdése alapján a munkáltató bírósági út helyett meghatározott esetekben fizetési felszólítással is érvényesítheti az igényét. A követelés érvényesítésére a jog által felkínált állami eszközök igénybevétele általában, törvényi értelmező rendelkezés nélkül is az elévülést megszakító körülménynek minősülnek. A munkáltatói fizetési felszólítás is ennek tekintendő, ezért az elévülést megszakítja.
[Ptk. 6:25. § (1) bekezdés c) pont, Mt. 285. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:70. A végrehajtó tevékenységével kapcsolatos panasz [3/2015. (II. 25) IM rendelet], vagy a végrehajtó mulasztásával kapcsolatos kifogás [Vht. 217. § (6) bekezdés] tárgya lehet az, hogy a végrehajtó a fél vagy képviselője ez irányú többszöri kérelme ellenére nem ad tájékoztatást a kért iratmásolatokkal kapcsolatos költségtérítés összegéről [Vht. 254. § (6) bekezdés), és így a kérelmező az iratok tartalmát sem ismerheti meg?
A végrehajtóval szembeni panaszra az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról szóló 3/2015. (II. 15.) IM rendelet (panaszrendelet) szabályai az irányadók. E panaszrendelet 2. §-a rögzíti a panasz fogalmát: a panasz az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Ebben az esetben tehát nem arról van szó, hogy a végrehajtó a végrehajtási eljárást lényegesen sértő intézkedést tett vagy mulasztása folytán keletkezett jogsérelem, hanem egyéni érdeksérelem keletkezik, amelynek vizsgálata – a kifogással szemben – nem a bíróság feladata. Ilyen egyéni jogsérelemként képzelhető el például, ha a végrehajtó akár az adós, akár a végrehajtást kérő vagy egyéb érdekelt ügyét nem etikusan intézi, nem megfelelő hangnemben beszél az adott személlyel.
Miután a Vht. 9. §-a értelmében alkalmazásra kerülő Pp. rendelkezései, továbbá a Vüsz. 40-40/B §-ai is előírják a végrehajtó számára a felvilágosítás adását, egyes végrehajtási iratok kézbesítését pedig a Vht. külön is elrendeli, ennek megsértése nem panasz, hanem végrehajtási kifogás keretében bírálandó el, mert nem egyéni érdeksérelemről, hanem a végrehajtási eljárást lényegesen sértő mulasztásról van szó.
[3/2015. (II. 15.) IM rendelet 2. §, 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 40-40/B. §, 254. § (6) bekezdés]

CKOT2019.04.16:69. A Vht. 217/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során mi tekinthető olyan lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedésnek vagy mulasztásnak, amely esetén a bíróságnak köteleznie kell a végrehajtót a munkadíj meghatározott százalékának befizetésére?
Mindig az eset körülményei alapján, mérlegeléssel lehet meghatározni, hogy az adott helyzetben mi minősül lényegesen jogszabálysértő intézkedésnek. Általános, minden egyes esetre irányadó szempontok nem határozhatóak meg.
[Vht. 217/B. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:68. Határidőben érkezettnek tekinthető-e a végrehajtási kifogás, ha azt a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnál terjesztik elő, vagy a Vht. 217. § (2) bekezdése szigorúan értelmezendő, és amennyiben a kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon belül nem a végrehajtónál nyújtják be, vagy az tizenöt napon belül nem jut el a végrehajtást foganatosító bíróságtól a végrehajtóhoz, úgy azt elkésettség miatt vissza kell-e utasítani?
A Vht. 217. § (2) bekezdése alapján a végrehajtási kifogást a végrehajtónál kell benyújtani. Ebből következően: ha a végrehajtási kifogást a Vht.-ban előírt 15 napos határidőn belül nem a végrehajtónál nyújtják be, az elkésettnek tekintendő, mindazonáltal igazolási kérelemnek lehet helye (a BH 2001.47. számú eseti döntésben kifejtettekhez hasonlóan).
[Vht. 217. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:67. A Vht. 11. § (2) bekezdésének rendelkezéseiből kell-e kiindulni annak megítélése során, hogy a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő végrehajtási kérelme hiányosnak minősül-e, amely alapján a Vht. 12. § (2) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye? Ezt meghaladó egyéb hiányosság esetén van-e helye hiánypótlási felhívás kiadásának, vagy bármely – a Vht. 9. §-a folytán alkalmazásra kerülő Pp.-nek megfelelő – hiány miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasítható a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő végrehajtási kérelme a Vht. 12. § (2) bekezdése alapján?
A Vht. 12. §-a körében hiánypótlásnak csak a jogi képviselő nélkül eljáró végrehajtást kérő esetén van lehetőség. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A hiányosan kitöltött adatlap hivatalból történő korrekciója, a példányok pótlása csak a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára biztosított. A Vht. 12. § (2) bekezdése jogi képviselővel rendelkező fél esetén a végrehajtás iránti kérelem hiányos benyújtását hiánypótlás nélküli visszautasítással szankcionálja, ebből következően a jogi képviselővel eljáró fél esetén sem a példányok pótlására, sem a helyes nyomtatványok alkalmazására, sem az adatok iratok alapján történő pótlására nincs mód.
[Vht. 11. § (2) bekezdés, 12. §]

CKOT2019.04.16:66. A Pp. 630. § (1) bekezdésével kapcsolatban a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása a 2017. november 20-21. napjain megtartott értekezletén a 64. számú állásfoglalásban azt a véleményt fogadta el, hogy a 2018. január 1. előtt megindított végrehajtási eljárásokban az ezt követően előterjesztett kérelmek esetén is a régi Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Felvetődhet-e ennek felülvizsgálata oly módon, hogy a végrehajtási ügyben előterjesztett kérelem (pl. kifogás, bekapcsolódás, felfüggesztés stb.) benyújtásának időpontja határozza meg az alkalmazandó eljárási jogszabályt?
A jogbiztonságot jobban szolgálja az, ha azonos eljárás különböző szakaszaiban azonos eljárásjogi szabályok alkalmazása történik. A végrehajtási nemperes eljárásokban kétségtelenül előfordulhat, hogy az annak során benyújtott kérelmek, végrehajtási kifogások kapcsán évekig a régi Pp.-t kell alkalmazni, amely azonban nem eredményez jogbizonytalanságot. Ezt a praktikum nem írhatja felül. Nem véletlen, hogy az új Pp.-t is a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2018. január 1. után indult végrehajtási perekben az új Pp. alkalmazása nem jelent disszonanciát, mert ezek a perek – tartalmuk szerint – függetlenek a nemperes eljárásokban hozott végzésektől. Mindezek okán nem indokolt a CKOT véleményének felülvizsgálata.
[Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:65. Milyen beadványként kell kezelni, ha az adós megjelölve a konkrét végrehajtói intézkedés számát (pl. letiltás, kimutatás a tartozásról, felhívás a tartozás haladéktalan megfizetésére) a követelés mértékét vitatja, ugyanakkor felhívás ellenére sem pontosítja ennek okát, vagy azzal nem ért egyet, hogy a végrehajtó az intézkedésben miként tüntette fel a tartozást (pl. hogyan számolta el a már befizetett összegeket vagy hogyan számolta ki a kamatot/ behajtási jutalékot stb.)?
A Vht. 217. § (1) bekezdéséből következően a végrehajtási kifogás a jogszabálysértő eljárási cselekmények, eljárási késedelmek okozta jog- és érdeksérelmek orvoslásáról szolgáló bírósági jogorvoslati eljárás. Ennek megfelelően a kifogás tárgya a végrehajtó azon intézkedése (mulasztása) lehet, amely az eljárásra érdemi kihatással van, és amely a kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét ténylegesen is sérti. A kifogásban tételesen meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést és a kifogás okát.
Ha az adós a beadványában az ellene folyó végrehajtást általánosságban vitatja, mert az alapul szolgáló tartozást nem ismeri el, úgy ez nem tekinthető végrehajtási kifogásnak, mert nem a végrehajtó konkrét intézkedését vagy mulasztását sérelmezi. Ebben az esetben – meghatározott feltételekkel – a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti nemperes eljárásban, avagy per keretében.
Így a hiánypótlás keretében mindenképpen tisztázandó a "kifogás" oka, mert abból eldönthető, hogy az adós magát a tartozást vagy a végrehajtó intézkedését sérelmezi-e.
[Vht. 217. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:64. Lehetőség van-e az ingatlan árverési vétel hatályával történő megvásárlására úgy, hogy az árverési hirdetmény közzététele után licit még egyáltalán nem érkezett, de a végrehajtó a hirdetményben közölt időpont lejárta előtt lezárja a licitet (mivel közben árverésen kívül megvették)?
Főszabály szerint a Vht. 157. § (4) bekezdése alapján az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül. Ezen túlmenően a Vht. 157. § (5) bekezdésének megfelelően, ha a vételi ajánlatot a licitnaplóban közzétették, ezután az árverési kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél. Ebből fakadóan, ha az árverési hirdetmény közzététele utáni licit még nem érkezett, az ingatlan árverési vétel hatályával értékesíthető.
[Vht. 157. § (4)-(5) bekezdés]

CKOT2019.04.16:63. Az ingatlan végrehajtó által megállapított becsértékét automatikusan kifogásolhatja-e mindenki, akinek a Vht. 140. § (2) bekezdése alapján a becsértékközlést meg kell küldeni, avagy külön vizsgálni kell az értékkel kapcsolatos érdekeltséget?
A Vht. 140. § (2) bekezdése előírja, hogy az ingatlan becsértékét a feleken kívül azokkal is közölni kell, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. A Vht. 140. § (7) bekezdése külön nevesíti a becsértékkel kapcsolatos kifogás lehetőségét. A Vht. 217. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási kifogást általában a fél vagy más érdekelt terjesztheti elő. Mindezekből következően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult olyan egyéb érdekeltnek tekintendő, aki egyéb szempontok nélkül is jogosult végrehajtási kifogást előterjeszteni az ingatlan végrehajtó által megállapított becsértékével szemben.
[Vht. 140. § (2) bekezdés, 217. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:62. Az adóssal szemben sor kerülhet-e rendbírság kiszabására vagy meghatározott cselekmény végrehajtása esetén pénzbírság megfizetésére kötelezésre, ha a végrehajtás ügygondnok ellen folyik (mert például az adós külföldön él vagy ismeretlen helyen tartózkodik), és a végrehajtási lapot, továbbá minden más iratot (például a gépjármű lefoglalására összefüggésben kiállított szállítási értesítőt) csak az ügygondnoknak küldték meg?
A Vht. 45/A §-a szerinti rendbírság a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartás esetén szabható ki, míg a Vht. 174. § c) pontjában foglalt pénzbírság a meghatározott cselekmény kikényszerítését szolgálja. A Vht. 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjai értelmében az adós részére akkor rendelhető ügygondnok, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, továbbá ha meghalt és jogutóda ismeretlen. E rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy ügygondnok kirendelése esetén az adóssal szemben fogalmilag kizárt rendbírság vagy pénzbírság kiszabása.
[Vht. 45/A. §, 46. § (1) bekezdés, 174. §]

CKOT2019.04.16:61. Ha a bíróság az ítéletbe foglalt marasztalási összeg megfizetésére részletfizetést engedélyez azzal, hogy bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, milyen feltételekkel rendelhető el a végrehajtás, ha a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy az adós bizonyos hónapokban teljesített, de nem annyit, mint az egy havi részlet, néha többet, néha a kevesebbet?
Ha a kötelezett nem a bíróság által meghatározott módon fizette a részleteket, tehát volt elmaradása, az egész tartozásra elrendelhető a végrehajtás. Ellenkező esetben kiüresedetté válik a részletfizetés és a részletfizetés elmulasztásának jogkövetkezménye.
[1952-es Pp. 344. § (3)-(4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:60. A Vht. 183. §-a szerinti önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet Vh vagy Pk lajstromba kell iktatni?
A Vht. szabályozza az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti eljárást, amelynek 183. § (1) bekezdése szerint végrehajtható okirat kiállítása nélküli speciális végrehajtásról van szó. Ezen felül a bírósági végrehajtási ügyvitelről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.) 7. § (1) bekezdése alapján bírósági végrehajtási ügy: a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett kérelem, beadvány és ezek intézése tárgyában hozott határozat, foganatosított intézkedés. E § (2) bekezdése értelmében a bírósági végrehajtási ügyben kezdőirat a végrehajtás elrendelése iránti kérelem. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése is ilyen kérelemnek minősül, ezért azt a Vh lajstromba kell iktatni.
[Vht. 183. §, 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 7. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:59. Elbírálható-e a becsértékkel szembeni kifogás a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezését megelőzően akkor, ha a zálogjogosult a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmével egyidejűleg az ingatlan becsértékével szemben végrehajtási kifogást is előterjesztett? Ha az eljárás a Vht. 52. § f) pontja alapján időközben szünetel, kirendelhető-e a szakértő, megállapítható-e díja és a becsérték?
A bekapcsolódás jogerős engedélyezését megelőzően is elbírálható a becsértékkel szembeni kifogás, mert azt a zálogjogosult a Vht. 217. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekeltként is előterjesztheti, amely független a bekapcsolódás engedélyezésétől. A szünetelő végrehajtásban a szakértő nem rendelhető ki, ám a korábban kirendelt szakértő díja megállapítható. Szünetelő végrehajtásban új becsérték nem állapítható meg.
[Vht. 217. § (1) bekezdés, 52. §]

CKOT2019.04.16:58. Ha az adóssal szemben több végrehajtás is indult, zálogjogosulti bekapcsolódás esetén fel kell-e függeszteni valamennyi végrehajtást vagy csak azt, amelyben a végrehajtó az iratokat felterjesztette?
Mivel a Vht. 50. § (4) bekezdése szerint a felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki, ennél fogva a felfüggesztés arra a végrehajtási eljárásra vonatkozik, amelyben a zálogtárgyat lefoglalták. Ez következik a Vht. 114/A. § (1) bekezdéséből is.
[Vht. 50. § (4) bekezdés, 114/A. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:57. Ha a rendbírság kiszabását követően a megbírságolt írásban jelzi a bíróságnak vagy a végrehajtónak, hogy teljesítette a kötelezettségét, amelynek elmulasztása miatt bírságolták, azonban fellebbezést nem terjesztett elő, a beadvány alapján „saját hatáskörben” hatályon kívül helyezhető-e a rendbírságot kiszabó végzés vagy hiánypótlás keretében fel kell-e hívni a megbírságoltat a fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezési illeték lerovására?
Ha a bejelentést a fellebbezési határidőben érkezett, azt a Vht. 9. §-a által alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdése alapján, valamint a Vht. 45/A. § (4) bekezdése értelmében tartalmánál fogva fellebbezésként kell kezelni. Ám ha a fellebbezésben a bírságolt arra hivatkozik, hogy a kötelezettségének – függetlenül attól, hogy mikor – eleget tett, akkor a Vht. 45/A. § (4) bekezdése alapján a rendbírságról szóló végzést a bíróság saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti.
[Vht. 45/A. § (4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:56. Ha a végrehajtó a munkáltató gazdálkodó szervezettel szemben kéri a rendbírság kiszabását, érvényesül-e kérelemhez kötöttség elve, avagy bírságolható-e a gazdálkodó szervezet és annak vezetője is?
A Vht. 45/A. § (3) bekezdése szerint a jogi személy szervezettel és egyidejűleg a vezetőjével szemben is ki lehet szabni a pénzbírságot. A kérelemhez kötöttség úgy értelmezendő, hogy az indítványt arra a személyre lehet előterjeszteni, akinek vagy akiknek a felhívást a végrehajtó kiadta. Ezáltal a rendbírság csak a felhívottal (felhívottakkal) szemben szabható ki.
[Vht. 45/A. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:55. Meg kell-e követelni a végrehajtótól, hogy jegyzőkönyvben szólítsa fel a mulasztót vagy ez elfogadható-e más formában (pl. egyszerű levél, átirat stb.)?
A Vht. 45/A. § (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy a végrehajtónak a címzettnek szóló felhívást nem feltétlenül kell jegyzőkönyvi formában teljesítenie, de annak megtörténtét jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.
[Vht. 45/A. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:54. A bíróságnak a rendbírság kiszabása előtt, ha ezt korábban a végrehajtó megtette, fel kell-e újból szólítania a mulasztót (adóst, munkáltatót, a munkáltató ügyvezetőjét, stb.)?
Nem kell ismételten felszólítania.
[Vht. 45/A. §]

CKOT2019.04.16:53. A természetes személy végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás esetén indokolt lehet-e ügygondnok kirendelése?
A kérdést már megválaszolta a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. május 8-10-ei 4. c) számú állásfoglalása.

CKOT2019.04.16:52. A végrehajtási lap Vht. 19. §-a (2) bekezdésének megfelelő, kérelemtől való eltérő kiállítása esetén mikor kellett végzést hozni abban az értelemben, hogy mi tekintendő végrehajtási kérelemnek, a teljes formanyomtatvány vagy csak annak egy bizonyos része, jellemzően annak 3., 4. és 6. pontjai?
A végrehajtási kérelem szűken értelmezendő, tehát a formanyomtatványnak csak azon részei minősülnek végrehajtási kérelemnek, amelyek a végrehajtandó, bármilyen jogcímű követelésre vonatkoznak, a követelés körébe tartozónak értve a járulékos költségeket is [BDT2016. 3439.]. Ennélfogva a végrehajtási lap 3., 4., 6. és 7. pontját érintő eltérés esetén kell a kérelemtől eltérő kiállításról végzéssel határozni.
[Vht. 19. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:51. A Vht. 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási lap kiállításának megtagadása érdemi vizsgálatnak minősül-e, amelynek folytán az eljárási illetéket nem kell 10%-ra mérsékelni?
A végrehajtási lap kiállításának megtagadását érdemi vizsgálatnak kell tekinteni, mert a végrehajtási lap kiállításáról vagy annak megtagadásáról szólhat a döntés, ennélfogva az eljárási illeték mérséklésének sincs helye.
[Vht. 19. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:50. Szükséges-e a lakcímnyilvántartó megkeresése, ha a bírósági határozat "nem kereste" jelzés alapján jogerőre emelkedett, de a jogerőről szóló értesítés "elköltözött" vagy "a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza? Ha a lakcímnyilvántartó adatai alapján megállapítható, hogy a címzett már korábban elköltözött, így a posta vélhetően tévesen küldte vissza "nem kereste" jelzéssel az iratot, ez utólag változtat-e a határozatok jogerején, ha igen, mennyi időre visszamenőleg?
A bíróság a postai jelzést főszabály szerint nem vizsgálja felül, „nem kereste” jelzés esetén a polgári eljárás szabályai alapján állapítja meg a küldemény kézbesítésének megtörténtét és időpontját. Ha ezt követően a jogerőről szóló értesítő végzés (sima küldemény) érkezik vissza más jelzéssel, az már a végzés jogerőre emelkedésének tényén nem változtat.
[1952-es Pp. 359. § (3) bekezdés, 137. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:49. Ha a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, de a végrehajtó a bíróság végzését nem kézbesíti, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, mi a követendő eljárás, hiszen az adós részére a kézbesítés nem történt meg, a bírósági határozat jogerejét nem lehet megállapítani és a költségjegyzéket sem lehet lezárni?
A Vht. 213. § (1) bekezdése szerint a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről hozott végzés ellen a felek fellebbezhetnek, amely azonban e § (2) bekezdése értelmében a végrehajtás foganatosítása szempontjából nem halasztó hatályú. Amennyiben a végrehajtó a végzést azért nem kézbesítette, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, a végzés jogerőre emelkedése nélkül kerül az irat nyilvántartásba, mivel a Vht. 52. § e) pontja szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget – bár köteles rá – nem előlegezte. A Vht. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint a végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. § e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte; ha a végrehajtást kérő a szünetelés megállapításától számított egy éven belül a költségeket nem előlegezte, a végrehajtás megszűnik.
[Vht. 213. § 52. §, 54. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:48. Mi a teendő akkor, ha többszöri jogutódlás áll fenn, de csak a jogutódok egyike kéri a jogutódlás megállapítását (pl. a „közbenső” jogutód kéri, nem az, aki az utolsó a sorban, aki végül a jogutód lenne), vagy a jogutódlást a hiányos nyilatkozatok alapján nem lehet a legutolsó (a tényleges) jogutód vonatkozásában megállapítani?
Többszörös jogutódlás (jogutódlások láncolata) esetében a jogutódlás megállapítását csak az kérheti alappal, aki az aktuális jogutódnak tekintendő, de ehhez vizsgálni kell a jogutódlás egész folyamatát (láncolatát).
[1952-es Pp. 48. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:47. Mi a követendő eljárás, ha a végrehajtást kérő jelezte a végrehajtónak, hogy a követelését engedményezte, amellyel kapcsolatban az engedményes fog eljárni, azonban az engedményes felhívás ellenére sem kéri a jogutódlás megállapítását?
A Vht. 9. §-a által alkalmazásra kerülő régi Pp. 3. § (1) bekezdése, illetve az új Pp. 48. § (1) bekezdése alapján a jogutódlás megállapításához mindenképp szükséges az erre irányuló kérelem a jogelődtől vagy a jogutódtól. Ezért a kérdés szerinti esetben a végrehajtást kérőt is fel lehet hívni a jogutódlás megállapítása iránti kérelem előterjesztésére, viszont ha a kérelem előterjesztésére nem kerül sor, a végrehajtás a Vht. 52. § c) pontja értelmében szünetel.
[Vht. 52. §, Pp. 48. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:46. Mi a helyes eljárás, ha a végrehajtás fel van függesztve a végrehajtási kifogás elbírálásáig vagy csak a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálásáig (amely esetben a felfüggesztés csak a zálogtárgyra terjed ki), és az adós méltányolható körülményeire hivatkozással kéri a végrehajtás határozatlan idejű felfüggesztését? Mi a teendő hasonló esetben, ha a végrehajtás szünetel, de a végrehajtást kérő vagy az adós a végrehajtás felfüggesztését kéri?
Ha a végrehajtás felfüggesztése korábban megtörtént, az annak hatálya alatt előterjesztett újabb végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet el kell utasítani.
Ellenben a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelemre tekintettel felfüggesztett végrehajtás esetén a Vht. 48. § (3) bekezdésére alapított újabb végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről dönteni kell, mert a Vht. 48. § (2) bekezdés szerinti felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki a Vht. 50. § (4) bekezdése alapján.
A Kúria a DH törvények kapcsán kiadott 2015. június 22-23-i, 29-i, július 2-i Emlékeztetője III/4. pontjában úgy foglalt állást, hogy a szünetelő végrehajtás során a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálható, ám mivel a szünetelés és a felfüggesztés fogalmilag kizárja egymást, mert joghatásuk azonos, ezért a szünetelés tartama alatt előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet el kell utasítani.
[Vht. 48. § (2)-(3) bekezdés, 50. § (4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:45. Felfüggeszthető-e a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás határozott időre, ha azt a végrehajtást kérő vagy az adós valamely konkrét időpontig kéri? Ha a felfüggeszthető határozott időre a végrehajtás, akkor a folytatást hivatalból kell-e elrendelni a határozott idő lejártát követően, vagy csak kérelemre és a felfüggesztést megszüntető végzés fellebbezhető-e?
Kizáró szabály hiányában – ha egyébként a felfüggesztés feltételei fennállnak – a végrehajtás határozott időre is felfüggeszthető mind a végrehajtást kérő, mind az adós kérelmére, nem csak a jogszabályban meghatározott esetben, hanem akkor is, ha a felfüggesztéshez vezető körülmény megszűnésének időpontja meghatározható.
Ha a felfüggesztés határozott időre szólt, akkor a határozott idő lejártát követően pervezető végzésben rendelkezni kell a végrehajtás folytatásáról, megállapítva a végzésben, hogy a felfüggesztés oka megszűnt.
[Vht. 48. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:43. Ha a végrehajtás szünetel, vagy fel van függesztetve, ennek ideje alatt a végrehajtást foganatosító bíróság milyen kérdésekben dönthet (pl. megállapítható-e a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás)?
A szünetelés jogkövetkezményei lényegében azonosak a felfüggesztés következményeivel: az addig elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, további eljárási cselekményre azonban még kivételesen sem kerülhet sor, eltérően a végrehajtás felfüggesztésétől, amelynek esetén az eljárás a felfüggesztéssel nem érintett vagyontárgy vonatkozásában folytatódhat.
A végrehajtási eljárás szünetelése kizárólag a végrehajtási cselekmények foganatosítása iránti kötelezettség hatályát zárja ki, de intézkedések (pl. díjjegyzék készítése) szünetelő ügyben is tehetők. A végrehajtási eljárás szünetelése alatt nincs helye a becsérték újbóli megállapításának, hiszen az végrehajtási cselekmény (BH1997. 33.).
Hasonlóképpen foglalt állást a Kúria Polgári Kollégiuma a DH törvények végrehajtást érintő alkalmazása során, kimondva, hogy azokban a kérdésekben, amelyek nem érintik közvetlenül magát a végrehajtást (pl. a jogutódlás megállapítása, szakértői díj megállapítása) a szünetelő végrehajtási eljárásban is lehet határozni (2015. június 22-23-i, 29-i, július 2-i Emlékeztető 4. pontja).
[Vht. 52. § 48. §]

CKOT2019.04.16:42. Ha valamely kérelmet a fél visszavon (pl. az engedményes a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet), szükséges-e alakszerű határozat hozatala? Ha igen, kinek kell kézbesíteni?
A végrehajtási eljárásban a fél által benyújtott kérelem visszavonása általában nem igényli alakszerű határozat meghozatalát (azokra az esetekre, amikor szükséges alakszerű határozat hozatala, a Vht. külön rendelkezést tartalmaz).

Oldalak