Azonnali hatályú felmondás jogellenessége jogkövetkezményei tárgyában hozott döntést a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 10.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által, 2019. március 27-én, tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.383/2017. számú ügyről.

A döntés elvi tartalma    : I. A munkavállaló munkahelyén olyan magatartást köteles tanúsítani, amely megfelel az általános elvárásoknak, nem léphet fel munkatársával szemben támadólag, nem használhat vele szemben durva, trágár kifejezéseket [Mt.52. § (1) bekezdés].
II. Nem mentő körülmény, hogy a munkahelyen kizárólag férfiak dolgoznak és az sem, hogy a műhely alapzaja miatt a konfliktust esetleg csak néhány munkavállaló észlelte [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont].

A felperes 2003. január 25-től állt az alperes alkalmazásában szerelő munkakörben. Munkaviszonyát az alperes azonnali hatályú felmondással szüntette meg arra hivatkozva, hogy a műszakvezetővel nyilvánosan, sértő és trágár kifejezéseket használva, durván kiabált. A felperes többször módosított keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, az alperes ellenkérelmében pedig a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperest kártérítés, végkielégítés és perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, új határozat hozatalát kérte, helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A törvény szigorúan meghatározza az azonnali hatályú felmondás indokait. Csak abban az esetben lehet élni ennek lehetőségével, ha a másik fél a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely egyébként a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Jelen esetben  megállapítható volt, hogy a felperes a perbeli napon reggel elkésett, ennek ellenére kérte a munkáltatót, hogy korábban elhagyhassa munkahelyét. A felettese ezen kérést nem teljesítette, azt munkaszervezésre hivatkozással utasította el. Ezt követően került sor a késés miatti, írásbeli figyelmeztetés átadására és a felperes agresszív megnyilvánulására, munkatársának (felettesének) durva szidalmazására. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felperes által használt hangnem megengedhetetlen volt. A munkahelyen a trágár beszéd elfogadhatatlan. A felperes által tanúsított magatartás kimentésére, vagy súlyának enyhítésére nem alkalmas az a körülmény, hogy a vita helyszínét nem ő választotta meg. A munkavállalóknak a munkahelyen belül mindenhol úgy kell viselkedniük, hogy azzal mást ne sértsenek meg, együttműködési kötelezettségüknek eleget tegyenek [Mt. 6. § és 52. § (1) bekezdés]. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egyetlen munkavállaló sem köteles eltűrni munkatársa agresszív viselkedését, sértő, durva beszédét (LB.Mfv.I.10.343/2002., BH.2004.203., Mfv.I.10.130/2018.). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján.

Budapest, 2019. május 10.

A Kúria Sajtótitkársága