Erkölcs és jog – rendhagyó szakmai konferenciát rendezett a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. október 2.

Milyen a viszonyrendszer az erkölcs és a jog között? Mi rejlik a jog mögött? Miben érhető tetten a jog erkölcsi alapállása? – Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kúrián tartott szakmai konferencia. A legfőbb bírói fórum “Erkölcs és jog” címmel rendezett tanácskozást 2019. október 2-án, Budapesten. 

A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.

A 21. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Erdő Péter, bíboros, prímás. Esztergom-Budapest érseke előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. Az magyar egyházfő ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni.

Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.

Köves Slomó, „Jog és erkölcs a zsidó-(keresztény) etika tükrében” című előadásban elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Ugyanakkor az erkölcs fundamentuma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és erkölcs több esetben, akár a történelem során is, összeütközésbe kerülnek egymással. A zsidó-keresztény kultúra a módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává teszi az erkölcsöt.

A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.

  • A konferencián az alábbi neves előadók ismertették gondolataikat:
  • Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke
  • Dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
  • Prof. Dr. Harmathy Attila – az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja
  • Prof. Dr. Fazakas Sándor – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára
  • Dr. Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke
  • Köves Slomó – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
  • Prof. Dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter – a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.

A konferencia a tanulságok összegzésével zárult.

Budapest, 2019. október 2.

A Kúria Sajtótitkársága

A témában megjelent tudósítások: