Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogszerűségének tárgyában hozott határozatot a Kúria

Dátum

Tájékoztató a Kúria Mfv.X.10.146/2020. számú határozatáról.

A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, munkaköri feladatainak ellátása keretében közgazdasági jellegű tárgyakat oktatott. Etikai tárgyú panaszok beérkezését és az etikai bizottság vizsgálatát követően az alperes 2018. június 11-én kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással rendkívüli felmentéssel megszüntette.

A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményét érvényesítette. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperest a felperes keresete szerint marasztalta. Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul kifogásolta a rendkívüli felmentés indokolásának világosságát. A bírói gyakorlat alapján a világos indokolás követelményének megfelel az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból – függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg – megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (BH2001.395.)

A fenti követelményeknek az alperes intézkedése eleget tett. A rendkívüli felmentésben összefoglalóan megfogalmazott indokok - így különösen az egyetem tekintélyének csorbítására alkalmas megnyilvánulások, a hallgatók emberi méltóságának, személyiségi jogának megsértése, valamint az oktatás minőségével kapcsolatos kifogások – részletes kifejtésére a bizottsági üléseken a panaszok szó szerinti ismertetésével sor került, így a felperes a vele szemben felmerült és kifogásolt magatartásokat már a rendkívüli felmentését megelőzően megismerte.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a jognyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni függetlenül attól, hogy a nyilatkozattal élő fél a rendkívüli felmentés mely pontjára hivatkozik. (Mfv.I.10.334/2018/3.)

A perbeli esetben az alperes a Kjt. 33/A. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg, vagyis intézkedése azt rögzítette, hogy a felperes olyan magatartást tanúsított, amely a közalkalmazotti jogviszonya fenntartását lehetetlenné tette. A hosszabb ideje kialakult bírói gyakorlat szerint a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) fenntartását lehetetlenné tevő magatartás abban az esetben jogosít a közalkalmazott felmentésére, ha emiatt objektíve fenntarthatatlanná válik a jogviszony. (MDII272)

Az egyetemi oktató munkakörben foglalkoztatott felperes emberi méltóságot és a foglalkoztató felsőoktatási intézmény tekintélyét sértő megnyilvánulásai olyan magatartásnak minősültek, amelyek alapján az alperestől továbbfoglalkoztatása nem volt elvárható.

Budapest, 2021. február 24.

A Kúria Kommunikációs Osztálya