Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.199/2020/7. számú határozatáról.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát az általa üzemeltetett internetes oldalon 2018. november 8-án megjelent „Magyar ember nem lop, csak kalandozik" című cikkében a magyar nemzet méltóságát sértő „büdös magyar migránsok” és „magyar banditák” kijelentések közlésével. Kötelezte az alperest a cikkből a sértő kifejezések eltávolítására, valamint 15 napon belül elnézést kérő közlemény megjelentetésére és a felperesek részére összesen 400 000 forint sérelemdíj megfizetésére.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.
A Kúria döntésének és indokolásának rövid összefoglalója
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet indokolása szerint a felülvizsgálati kérelem alapján érdemben azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:54 § (5) bekezdését megsértve mellőzte-e a személyiségi jogsértés megállapítását és utasította el a keresetet. Ennek megítéléséhez a Ptk. 2:54. § (5) bekezdését kellett értelmeznie összhangban az Alaptörvény II. cikkével, valamint a IX. cikk (1) és (4)-(5) bekezdéseivel, figyelemmel az Alkotmánybíróság által ezeknek az alapjogoknak az értelmezése tárgyában kialakított gyakorlatára és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése szerinti jogsértés megítélésekor figyelembe veendő szempontokra. A véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltóság, illetve ezzel összefüggésben a „közösségek méltóságának” védelme ütközése esetén az érdekmérlegelés során a Kúria megítélése szerint – a jogerős ítélet indokolásával szemben – a jogsértés megállapításához nem a sérelmezett közlésnek a közösségről az egyénre sugárzó jellegét kell elsődlegesen vizsgálni, helyette azt szükséges előtérbe helyezni, hogy a cikkben kifogásolt kifejezések a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alá tartoznak-e. A jogsértés megítélése szempontjából jelentősége van a közlés céljának, hogy annak kifejtésére közéleti vita keretében került sor, továbbá, hogy a véleménynyilvánítót megilleti a stílusválasztás szabadsága. A sérelmezett közlés tartalmának és formájának megítéléséhez szükséges a cikk mondanivalójának és az adott közlés szövegösszefüggésben való vizsgálata.
A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.
Budapest, 2021. március 24.
A Kúria Kommunikációs Osztálya