Darák Péter: A bírák feladata a rendszerváltást követően a tradíciók újjáteremtése volt – Ünnepi konferencia magyar bírói függetlenséget garantáló törvény megalkotásának 150. évfordulója tiszteletére

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. április 24.

Nagyszabású ünnepi konferenciát szervezett a Kúria a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvény megalkotásának 150. évfordulója tiszteletére. A tanácskozást 2019. április 24-én tartották az Országgyűlés Felsőházi termében. A rendezvény egyúttal a Kúria 2019. évi első Teljes Ülésének délelőtti programját is képezte.

A konferencia lényege, a múlt tükrében a jövő fürkészése, jelentette ki ünnepi köszöntőjében az Országgyűlés elnöke. Dr. Kövér László szerint korszakalkotó és értékálló jogszabályt alkottak 1869-ben. Az igazságszolgáltatás jövője szempontjából ugyanakkor az a kérdés, hogy a magyar bírák biztosítani akarják-e a magyar állam függetlenséget. A házelnök kiemelte, a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú, a bírák akkor lehetnek függetlenek, ha a magyar állam is az. Hangsúlyozta, a bírói kar része a magyar államnak, feladata, hogy a törvények érvényesítése során szolgálja az igazságot.

A tanácskozáson bírák, jogtudósok, egyetemi tanárok és a kormány képviselői kerekasztal-beszélgetések keretében értekeztek a 150 éves jogszabály megalkotásáról és jelentőségéről, a közigazgatási bíráskodásról, valamint az igazságszolgáltatás jövőjéről.

Az ítélet nem a bíróé, a bíró csupán képviseletet lát el a pulpituson – összegezte a konferencia tanulságait az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Dr. Handó Tünde hozzátette, a jog, a bíráskodás nem a bírókról önmagukról szól, a társadalmi igazságosságot hivatottak a bíróságok helyreállítani. Magyarország Alaptörvényének Hitvallásából idézve kiemelte “valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”.

Dr. Darák Péter zárszavában beszélt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvény előzményeiről, a jogszabály elfogadását követő és a trianoni döntés után következő időszakról. A rendszerváltás körüli eseményekről szólva elmondta, a bírók feladata nem kizárólag az évszázados tradíciók gondozása és tovább fejlesztése volt, hanem az újjáteremtés is. Kiemelte, 30 éve zajlik a rendszerváltás a bíróságokon. „Az elmúlt időszakban a szervezeti, személyi és szemléleti megújulás a bírói testület filozófiájává vált.  Mindez olyan társadalmi és politikai légkörben zajlott, amely a demokratikus átalakítást sokkal inkább a jogalkotástól, mint a bírói jogfejlesztéstől várta”. Rámutatott, a bíróságok esetjoga szinte észrevétlenül újra a mindennapjaink részévé tette az emberi méltóság, a jóhiszeműség és tisztesség, a jogorvoslathoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, a jogbiztonság, az arányosság és a jogos önvédelem elvét. 2019-ben, 150 év igazságszolgáltatására visszatekintve a legfőbb bírói fórum elnöke a királyi Kúria összes üléséről szóló 1913-ban született beszámolóból idézve elmondta, „a bíróságok munkájának színvonala folyton emelkedik, aminthogy emelkednie is kell, ha teljessé akarjuk tenni azt a szent frigyet, melynek a nemzet közlelkiismerete és a végérvényes birói ítélet tekintélye között kell léteznie. Mert ha igaz az, hogy a nemzet nyelvében él, ezzel egyenrangú az az igazság, hogy a nemzeti erő a nemzeti jog erkölcsi hatalmából táplálkozik. Ennek a hatalomnak pedig a birói szervezet az egyik őrzője és letéteményese.”

Budapest, 2019. április 24.

A Kúria Sajtótitkársága

A konferencia programja itt olvasható

 

A témában megjelent tudósítások: